Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905

I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő

-12gért fogott fegyvert. Az erdélyi fejedelemség elnyerését azonban kitűzött. céljához szükségesnek tartotta és Erdélyt a magyar haza érdekében vonta be a jövöbe néző tervezgetéseibe. Hazánknak t. i. az osztrák örökös tartományok sorába való beolvasztása ellen, a reformáció elterjedésén kivül, másik hatalmas akadályául szolgált az önálló erdélyi fejedelemség. A mohácsi vész óta Erdély vidékén csoportosultak a nemzeti önállóságunkat ápoló eszmék és hagyományok. Valódi országos csapás volt azért hazánkra Báthory Zsigmondnak azon politikája, hogy Erdélyt Rudolf hatalma alá adta. Ez a beteges gondolat, ha pártolókra talál, nem talált volna többé védő karokra hazánkban sem az alkotmány, sem a vallásszabadság. Erről a vészes lejtöröl rántotta vissza Bocskay Erdélyt a maga fejedelemmé választatásával; ez adja meg ezen esemény fontosságát. E választás nem az időnként előjövő egyszerű trónváltozás volt; útmutatás ez Erdély politikájára nézve. Úgy Bocskay támadásának, mint az ö utána következő szabadsághőseink fellépésének is a súlyát épen erdélyi fejedelmi méltóságuk adta meg. Ha már a hazában leverték a nemzeti mozgalmat, még számolni kell az erdélyi fejedelemmel, tehát óvakodni kell a nemzeti mozgalmak előidézésétől Magyarországon. Tudvalevő, hogy most is része volt Erdélynek a nemzeti hadsereg szerencsés elönyomulásában s ez arra kényszerítette Mátyás főherceget, hogy békét ajánlott Bocskaynak, mire ö a béke feltételeinek megállapítására hiveit Korponára hívta össze országgyűlésre 1605 november havában, hogy velük tanácskozhassék. Az alkudozások idejére fegyverszünetet kötöttek s ebbe a törököt is belefoglalták. Szükség is volt a fegyverszünet kimondására, mert az alkudozások igen sokáig tartottak s többszörös üzenetváltást kivántak az udvar és a fejedelem hivei között. Jellemző a viszonyokra, hogy még azon feltételbe sem akart az udvar beleegyezni, hogy a magyar korona a hazában őriztessék, valamint abba se, hogy a vallásszabadság kimondassék, mert — így szólt az izenet — a király ö felsége eddig sem háborított senkit annak gyakorlatában. Erdélyt is csak Bocskay életére akarta az udvar elismerni külön fejedelemségül. Végre is a fejedelem vezérei megunták a huzamos áltatásokat. Több zászlóaljjal Ausztria ellen indultak s a török nagyvezér is