Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905

I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő

katonaság, nem kapván meg fizetését rendesen, borzasztó sok kihágást követett el. A bécsi kormány, hogy az udvar számára pénzt szerezzen, kamarai pöröket indított a vagyonosabb magyar urak ellen. így kobozták el Illésházy Istvánnak is roppant vagyonát. A német tanácsosok még a szabad véleménynyilvánításnak is útját állották rendszabályokkal. Elérkezettnek látszott az idö a magyar ellenzék utolsó támaszának, a protestáns vallásnak a megsemmisítésére. Rudolfot hatalmi érdekein kivül még oly nagy befolyású környezete is sarkalta az erőszakosságok megkezdésére, mint a pápa, a jezsuiták, Ferdinánd főherceg, Khlesl bécsújhelyi püspök, stb., stb. így történt, hogy hazánkban a legbuzgóbb jezsuiták egyikét Barbiano Jakab belgiojosói grófot, ki elébb Rómában a karthausiak guardiánja volt, nevezték ki főparancsnokká, Erdélyben pedig Bástára bizták a „istentelen eretnekség" kiirtását. A harc kezdetét Rudolf azon rendelete idézte elő, hogy a turóczi prépostságot, a rendek tiltakozása ellenére, a jezsuitáknak adományozta. 1603-ban pedig a már 50 év óta protestánsok kezén levő kassai egyházat az egri püspöknek és káptalanjának átadatni rendelte. Mivel pedig a kassai polgárság ennek elleneszegült, Barbiano a kassai templomot erőszakkal elvette, a ref. lelkészeket a városból elűzte, sőt a környéken a templom és a város birtokához tartozó 28 falut is elfoglalta az egri püspök számára. A kassaiak Prágában keresték fel Rudolfot panaszaikkal; de ott követeiket kigúnyolva elutasították. Épen ezért az 1604-iki országgyűlésen a protestáns rendek vallásuk szabad gyakorlatát törvénybe iktatni kivánták; a papság azonban elleneszegült kívánságuknak. Ekkor Mátyás főherceg, közbenjárása ígéretével, a rendek kérvényét Prágába küldte, Rudolf pedig erre azzal válaszolt, hogy a szentesítés végett eléje terjesztett 21 törvénycikkhez egy 22-iket is ragasztott, amellyel a vallási ügyeknek az országgyűléseken való tárgyalását megtiltotta. Az újabb kutatások II. Mátyást tüntetik fel a XXII. törvénycikk értelmi szerzőjének, noha utóbb azt maga is helytelenítette. Ennek a XXII. törvénycikknek hirére több protestáns hivatalnok azonnal lemondott tisztéről. Az ország nagyjai itt és amott összegyűltek tanácskozásra. A forradalom készen volt; a talajt vallási és politikai okok egyaránt készítették elő. Vezér kellett, aki az egésznek