Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1904
I. Gondol Gábor önéletleirása. Közli Borsos István
— 10 — magánélet viszontagságai között a haza ősi szabadságának teljes eltiprását, a zabolátlan katonaság és csendőrség garázdálkodásait, az elitélt honfiak börtönbe és halálra hurczoltatását is kellett az embernek naponként szemlélni anélkül, hogy csak egyetlen biztató reménysugár nyilt volna aziránt, hogy ez egykor máskép lesz s a haza sorsának jobbrafordultával saját személyes ügyünk és állapotunk javulásának órája is bekövetkezhetik. Az akkori nagykorú nemzedék legszomorúbb korszaka volt ez. Nyomasztó volt, s nem csekély számú honfi egész életét, czélját, rendeltetését, munkásságát és vagyonát semmisítette meg. Midőn ezen szerencsétlen emlékű korszak vége az októberi diploma kihirdetésével megkezdődött, Székesfehérváron laktam s ügyvédi dolgokkal foglalkoztam. A megelőző években már kataszteri telekkönyvek készítésével is töltöttem időmet, melylyel az illető uradalmak és községek elöljárói biztak meg s ebbeli feladatomat az illető községek megelégedésével végeztem. Az októberi diploma kihirdetése idejében már elmúlt azon korszak, melyben megelőző huzamosabb gyakorlat, szélesebb ismeretség és összeköttetés nélkül az ügyvédi pályán jövedelmező állást lehetett volna találni. S miután a régi ősiségi és zálogváltási, valamint úrbéri perek is már ekkor legnagyobb részben befejeztettek, ezen állás nekem ismét kilátástalan volt. Az alkalom egyébiránt, hogy tisztességes munkával fenntarthassam magam, már nem késett. Mert az 1860. évben a magyar alkotmányosság hajnala felvirradt s éltető eleme a megyei s egyéb municipiumok visszaállításában azonnal jelentkezett. Fejérmegyében, az emiitett évben, megyei első aljegyzőnek választottak meg. Megválasztatáson! a legvilágosabb jelenségét tüntette fel a közvetlen választás és szavazati rendszer árnyékoldalának. A megye főispánja, gróf Cziráky János, a megyei bizottmány összes tagjai, kik az intelligens osztályhoz tartoztak, határozott párthiveim voltak s Fekete János, kit a szavazók egyeteme kivétel nélkül főjegyzőnek óhajtott, kijelentette, hogy csak az esetben fogadja el a főjegyzői állást, ha a választók biztosítják, hogy első aljegyzőnek mást nem választanak, mint Gondol Gábort, mégis, daczára ez Ígéretnek, mely a főispán elnöklete alatt tartott konferenczián történt, a másnapi választása alkalmával, melyet a jegyzői karra még „felkiáltással" eszközöltek, az ős-választóknak legalább