Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1903

II. Széttekintés kollégiumunk könyvtárában. Borsos István

- 50 — Ilyen például az a szép metszetgyüjtemény, melyet báró Baldácsy Antal hagyományozott iskolánknak. Érdekes és az iskolai oktatásban is felhasználható emlék ez a fenkölt gondolkozású férfiutói, aki egész nagy vagyonát protestáns egyházi célokra hagyományozta. A gyűjtemény 2288 darabból áll s azóta is gyarapítottuk több szép példánnyal. Található ebben a renaissance korától kezdve egészen a múlt század közepéig mindenféle fa-, réz- és acélmetszet, továbbá kőnyomat és szines sokszorosítás. S a sok között valóban meglepő szépségű példányok fordulnak elő különösen a 17. és 18. századból. Ha megfelelő tér és helyiség lesz, ezeket is jól fel lehet majd használni úgy a gyönyörködtetésre, mint a tanításra. Mert a szépérzék fejlesztésére s a művészet remekeinek megismertetésére kiválóan alkalmasak. Könyvtárunknak egyik díszét képezi Márton István professzornak carrarai márványból faragott életnagyságú mellszobra, mely díszes kőtalapzaton áll. Úgy a szobrot, mint a talapzatot mintázta és faragta Izsó Miklós, hazánknak első kiváló szobrásza. Az Isten nagy tehetséggel áldotta meg öt, de az akkori szerencsétlen viszonyok közt nem fejthette ki szárnyait úgy, mint képes lett volna. Nem volt Maecenas, vagy legalább igen kevés akadt, aki a művészt megbízásokkal, anyagi eszközökkel támogatta volna. Ezért nem valósíthatta meg sok szép eszméjét nemzeti művészetünk nagy kárára. Tehát ez a mi szobrunk művészettörténeti szempontból is becses dolog, mert egyike ama kevés számú alkotásnak, mit a jobb sorsra érdemes művész nemes anyagban dolgozhatott ki. Igaz ugyan, hogy ennél a műnél igen nagy nehézség állta útját, hogy valami kiválót alkothasson; mert hiszen Márton István már 1831-ben meghalt s így csak arcképek után dolgozhatott. De még így is becseset alkotott. Az a barátságos tekintetű, nemes alkotású fej a művész vésőjének nem közönséges erejéről tesz tanúbizonyságot. A talapzat egyszerűsége mellett is igen tetszetős. Babérral koszorúzott fóliánsok fölött emelkedik a hófehér mellszobor. Püspökeink, tanáraink és patrónusaink arcképeiből már egész kis gyűjtemény került össze. Igaz, hogy nincs közöttük valami kiváló művészi alkotás. A közmondásszerü protestáns szegénységtől eddig még az ilyen nem igen tellett ki. De azért jó kép akad. Ezek