Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1903

II. Széttekintés kollégiumunk könyvtárában. Borsos István

— 47 — tudtommal —- soha senkinek, söt még nem is emlegette, nehogy hivalkodásnak tekintsék. Pedig ebben a mai cím- és rangkóros világban ugyancsak nagy hatást érhetett volna el megsárgult oklevelei segítségével. Sokkal jobban bámulták volna ezért, mint nemes tetteiért. Mert az Árpádok korától a múlt század elejéig tartó oklevelei kétségtelenül bizonyítják, hogy valódi ösnemes családból származott. III. András, az utolsó Árpádházi király megerősíti a családot birtokaiban s ez az oklevél szó szerint elmondja IV. Béla, V. István, IV. László királyok okleveleit, melyek a család nemesítésére és birtokaira vonatkoznak. Csak az a kár, hogy ez az oklevél nem eredeti, hanem másolat. Róbert Károlytól kezdve azonban már eredeti oklevelek tanúskodnak a család szerepléséről. Azért is érdemes megemlíteni, hogy közeli vérrokonok s osztályos atyafiak voltak a hires Biró Márton veszprémi püspökkel, aki Mária Terézia alatt oly nagy üldözője volt a protestánsoknak s akinek főrésze volt abban, hogy a pápai kollégiumot s ref. egyházat 1752-ben elfoglalták s látszólag megölték. * * * De nemcsak könyvek és kéziratok vannak a kollégium könyvtárában. Van ott egy tekintélyes éremgyüjtemény is, mely már mintegy 8000 darabot számlál. Mindjárt a múlt század első évtizedében kezdte gyűjteni a régi pénzeket iskolánk nagyhírű tanára, később a dunántúli egyházkerület püspöke, Tóth Ferenc, akiben mint a protestáns egyház egyik legjelesebb történetírójában, kiváló érzék volt a történelem minden segédtudománya s így a numizmatika iránt is. Hazánk dunántúli vidéke pedig gazdag lelhelye a régi, különösen római pénzeknek. Nem csoda tehát, ha aránylag rövid idö alatt egy szerény kis gyűjteményt össze tudott állítani a lelkészek, tanítók és tanulók ajándékaiból. Ekkor emlékiratot intézett az egyházkerületi gyűléshez, melyben előadja, hogy ajándékozás utján már elég anyag gyűlt Össze egy numophilacium megalapításához s ajánlja egy ilyennek a szervezését. Ezt az indítványt a Rév-Komáromban, 1814 julius 1-én tartott kerületi gyűlés elfogadta s az éremgyüjtemény gondozásával az indítványozó Tóth Ferencet bizta meg. Jelentékeny szaporulat gazdagította éremgyüjteményünket 1835ben. Ugyanis Zsoldos János Veszprémvármegyei föfizikus meghalván,