Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1902

I. Az igehirdetés alapelvei. Székfoglaló értekezés Csizmadia Lajostól

- 23 — beszélünk-e, avagy megkapó, gyújtó erővel. Valamint az sem közömbös, hogy rendelkezünk-e elegendő ismerettel a biblia és a bibliára vonatkozó tudományok köréből, jártasok vagyunk-e az emberi tudás egyéb téréin. Vájjon a fáradsággal szerzett ismeret és tudomány által élesített elmével felismerjük-e a Szentírásban, a természetben, az emberiség történelmében az isteni igazságot? A föntebbiekben egyszerűen csak azt akartuk mondani, hogy mindent a maga érdeme szerint értékeljünk. Ami nyereségnek látszik, nem mindig nyereség, hanem sokszor veszteség. Az előny sem mindenkor előny, bár annak látszik. Ha a fődolog hiányzik, a különben becses szónoki adományok nem sokat érnek. A prédikálás nem lesz, nem lehet egyéb, mint puszta hang. Mig ellenben, ha megvan, a fődolog ama külső előnyökből hiányozhatik egyik vagy másik, mégis lehet nagy és áldott munkát végezni. Ez az igazság majdnem hihetetlennek tűnik föl az első pillanatra. Ue gondoljunk csak a legnagyobb igehirdetőkre, mily kevéssé rendelkeztek azok ragyogó szónoki tulajdonságokkal. Mózes hebegő volt. Jeremiás sem versenyezhetett az ékesszólásban ellenfeleivel. Páltól magától tudjuk, hogy a korinthusiak szerint „levelei nyomatékosak, de a maga jelenvolta erötelen és beszéde föl sem vett". Intő például szolgálhatnak mindnyájunknak, hogy mégis ezek hatottak és alkottak, nem pedig a Mózes mellé tolmácsul adott ékesbeszédü Áron, nem Jeremiás hírhedt és ékesszóló ellenfelei, nem a ragyogó szónok, Apollos. De intő például, tanulságul szolgálhatnak e nagy emberek még azáltal is, hogy koruk tudásának színvonalán állottak. Mózes, az egyptomi királyleány fogadott gyermeke, elsajátította a ni kisparti ország papjainak az őskorban meséshirü tudományát, bölcseségét. A lágykedélyü Jeremiás, mint előkelő papi család szülötte, az isteni és emberi dolgokban jártas volt. Pál pedig egyedül birt iskolai tudományos műveltséggel az apostolok közül. Az imént már röviden érintettük s most e nagy alakokra való hivatkozással újból kimondhatjuk, hogy a mai kor igehirdetöinek is bő és alapos ismeretekre kell törekedniük. Nem elég a tisztán theologiai műveltség, hanem annyi szellemi' kincset kell gyűjtenie az emberi tudás minden ágából, amennyit csak gyűjthet, hogy sikeresebben villogtathassa szellemi fegyvereit. Még csak annyit füzünk hozzá: eme kiváló embereknek hatása nem csupán azért volt nagyobb és maradandóbb