Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1898

II. A pápai ev. ref. főisk. régiségtárának és t. ph. m. katalogusa

_ 20 _ A. 10. Scarabeaus, égetett anyagból zöld zománczczal. Scarabaeus alatt (scarabaeus saoer) a dögész bogárnak égetett agyagból vagy kőből való utánzatát értjük. E bogarat ugyanis, mint a nap és világteremtés jelvényét, az egyiptomiak szentnek tartották s épen ezért utánzatait részint a múmiákba a szív helyére tették, részint amulett gyanánt bordázták nyakukon, vagy gyűrűbe foglalva. A scarabaeusok alsó lapos oldala gyakran hierogliphekkel van ellátva, melyek vagy a halott nevét jelzik, a kinek a koporsójába tették, vagy pedig az istenekre és királyokra vonatkoznak. Az amulett gyanánt szolgáló scarabaeusok rendszerint hosszában át vannak fúrva, hogy fel lehessen őket fűzni, az égetett agyagból valók pedig ugyan e czélból lapos alsó oldaluk közepén füllel vannak ellátva. Ez a mi példányunk is ilyen s nincs rajta képirás. Hosszúsága 2*6 cm. Barcsi J. ajándéka. A. 11. Scarabaeoid. így nevezték azokat az amulett gyanánt használt kisebb scarabaeusok at, melyeken a szent dögész bogár alakja nincs teljesen kidolgozva. Ez a mi példányunk, melynek hossza 1*8 cm., serpentin kőből készült s hosszában van átfúrva, alsó lapos felén pedig valami rejtélyes jelvény van bevésve, mely azonban bajosan ős-egyiptomi; inkább valami gnostikus-keresztyén jelvény lehet. Mert a gnostikusok is használták amulett gyanánt a scarabaeusokat. Hebentanz dr. aj. A. 12, Gyöngyszem zöldszinü kőből. Hebentanz dr. aj. A. 13. Durva vonalakban embert ábrázoló tárgy ezüstből. Valószínűleg hajtűnek a felső része volt, melyről a tű letörött. Nem ős-egyiptomi tárgy. Hebentanz dr. aj. B) Kőkori tárgyak. Hogy mikor kezdődött a kőkor, az emberi művelődés eme kezdetleges foka, melyben a fémeket nem ismerték s az embernek legfőbb, sőt csaknem egyedüli fegyvere és eszköze a kő volt, — azt pontosan megállapítani természetesen lehetetlen. Azt azonban a régészet kimutatta, hogy már a földnek mostani, negyed-korszaka kezdetén megjelenik az ember s keze nyomát meglehet ismerni az általa használt kőeszközökön. A kőkorszakot két nagy alkorszakra osztják a tudósok, u. m. régibb kőkorszakra (palaeolith) és ujabb kőkorszakra (neolith). A régibb kőkorszak talán már százezer évvel ez előtt