Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1897

II. Waltharius manu fortis

XVIII Ekkehard c. világhírű regényében s azóta külön is több kiadásban megjelenvén, az eposzt hihetetlen népszerűvé tette, népszerűbbé, mint maga a Nibelungének.*) Oka pedig ennek az, hogy Scheffel míg egyrészt az eposzt eredeti alakjába mintegy visszaköltötte, addig másrészt megfosztotta mindattól a fölösleges klaszszikus cafrangtól, mely megfelelt a Ottók kora izlésirányának, de amely ma épp oly kevéssé élvezhető, amily kevéssé egyeztethető össze a német szellemmel. Koegelt idézem itt, ki tavaly megjelent nagy munkájában**) így ir a Walthariusról : „Az egész költemény üde hangját, rajzainak élénkségét méltán dicsérik, de az eredeti nem oly gazdag ily szépségekben, mint a Scheffel Jordítása amelyben nem egy zavaró vergiliuszi fattyuhajtást lemetélt." Mikor a Waltharius fordításába belefogtam, az volt a szándékom, hogy — nem ugyan az eredeti ma már elavultnak tekinthető versmértékében —, de mégis lehető hű fordítást nyújtsak. Hamar beláttam azonban, hogy azok a terjengős csataleirások,***) a családi leszármazás részletes elmondása, a mithologiai alakokkal, klasszikai kifejezésekkel átszőtt leírások****) nemcsak, hogy hidegen hagyják az olvasót, de kizökkentik abból a hangulatból, amelybe az ősnémet szellemű költemény a maga fennséges egyszerűségével bcle-vitte. Olyau félig átdolgozásnak tekinthető fordítást nyújtani azonban, minő a Simrocké és Scheffelé, erőmet felülhaladó vállalkozásnak tartottam. Ezért fordítottam a Scheffel gyönyörű Walthariliedje nyomán. Folyton előttem volt azonban ez eredeti szöveg, s ahol Scheffel változtatásait önkényesnek, kihagyásait meg nem okoltnak találtam, ott hűen fordítottam az eredetit.*****) Ha tehát a magyar Walthariusban olvasói némi gyönyört találnak, az érdem nemcsak Ekkehardé, de Scheffelé is, enyém pedig az öröm, hogy a magyar olvasók élvezetét az én buzgólkodásom szerezte meg! *) Koegel I. 335. **) I. 340. 1. ***) Pld. 179— 2J4 s. (Peiper f. kiadás.) ****) Pld. 1130—35, 1190—94. stb. de mindjárt az első verssorok is. ****•) Ilyen helyek a II. kaland 105. 117 sorai, III. 185. 203. 245 , V. 505., Vi. 632 , IX. 817. 840., XII. i048. stb. stb.