Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

- % — erélylyé. A közönséges égés ugyanis nem egyébb, mint a chemiai erélynek sugárzó energiává való átalakulása. Nevezetes még a fényerélynek hangerélylyé, tehát a levegő hullámozgási erélyévé (mechanikai erély) való átalakulása. 1880-ban Bell az u. n. fotofon készüléket szerkesztett, melynél a fénysugár egy seleniumlemezre esik. Ez anyagnak pedig azon tulajdonsága van, hogy benne a fénysugár szerkezeti változásokat létesitvén, elektromos vezetőképessége váltezik s igy a mikrpfonhoz hasonlóan «hangot ad.» Ez azonban a gyakorlatban nem nyert alkalmazást, mivel a fénysugarak rezgésszámának változtatása nem könnyű dolog. H) Az elektromosság helyzeti erélye. Az elektromossági tünemények ismerete alig mondható több mint 200 évesnek. E tudomány a természettudományok legifjabb ága s mondhatni, hogy a legutóbbi 30 év alatt valósággal átalakitotta a társadalmat. Allithatjuk, hogy az erélyek egymásba való átalakulásának szempontjából a fizikának leglényegesebb része, mivel e tüneménycsoportokkal mutatható ki a különböző erélyek alakulása, a villanyosság közvetitésével. De kiválóan fontos a természettannak a villanyosságot tárgyaló része azért is, mivel ennek segélyével sokkal nagyobb °/

0 munkát tudunk érvényesiteni, mint eddig a gőzgépek nél 1 áttuk. Az elektromosság a testek azon tulajdonsága, melynél fogva dörzsölés vagy más külső hatás következtében oly állapotba jutnak

; hogy apróbb, könnyebb testeket (papirdarabkák, bodzabélgolyó) magukhoz vonzanak. Azért nevezték el e tüneményt elektromosságnak, mivel először a borostyánkőnél észlelték e tulajdonságot, melynek görög neve élektron. Itt tehát mechnikai munka árán egy oly erélyt nyerünk, melynek neve elektromos helyzeti erély. Mivel pedig a testben keltett, avagy közölt elektromosság kísérletek szerint csakis a külső felületen helyezkedik el, azért ez erély felületinek is neveztetik. Hogy ennek nagyságát meghatározhassuk, szükséges az u. n. elektromos potentiált ismerni. Ez pedig következőkép lesz meghatározva. Ismeretes, hogy egyszerű elektromossággal telt testek egymást taszítják, külÖnnemüek vonzzák. «Az elektromos potentiál egy adott pontban azon munkát fejezi ki, melyet az elektromos erők végeznek, midőn positiv elektromosság egységével megtöltött anyagi