Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

- 21 — probléma gyakorlatilag már rég meg volt oldva az u. n. gőzgépek által. Már alexandriai Hero kr. e. 120 évvel szerkesztette a aeolipilt, melyben a vízmelegítés folytán gőzzé változván, a golyót forgatja. Porta, Salamon de Causs, Worcester a gőz feszítő erejét víz felemelésére, tehát mechanikai munka végzésére használták. Papin 1690-ben a gőzzel dugattyut mozgatott. 1705-ben Newcommen az első nagyobb gépet szerkeszté, melyet 1763-ban Watt János tökéletesített. A gőzgépek elve a következő: Légmentesen zárt s dugóval ellátott hengerbe gőzt bocsátunk, mely feszítő erejénél fogva a dugattyut felemeli. Ha ezt a gőzt a dugó alul most eltüntetjük, — mit régebben ugy vittek véghez, hogy bevezetett hideg viz által a gőzt cseppfolyósiták —: s ekkor a külső levegő nyomása visszanyomja a dugattyut. Ezen mozgás azután átvihető körmozgássá.Watt külön tért alkalmazott a gőz lecsapódására, mert fenti eljárás állal sok meleg vész el. Olyformán eszközölte ezt, hogy a mely részéből a hengernek a gőzt elakarta távolítani, hideg térrel hozta összeköttetésbe s ekkor a gőz nyomása csökkent. Hogy a lehütő (condensator) alacsony temperaturán legyen, a lecsapódott gőz által felmelegedett befecskendezett vizet kiszivattyuztatta, melyet maga a gép hajtott. A gőzt továbbá felváltva a dugattyu alá és fölé vezette, melyet az u. n. Watt-féle parallelelogramma eszközölt. Ez a kettős hatás. Végre a gőz kiterjedését felhasználta, azaz hamarabb elzárta, mielőtt a dugattyu legmagasabb pontját elérte volna. A gőzgépeknek ma már számtalan faja van s alig van ma művelt ember, ki ezeket ne ismerné. Nem czélom itt ezeket bőven tárgyalnom, csak azt jegyezzük meg, hogy annál több munkát képes végezni a gép, minél nagyobb a hőmérsékleti különbség a bement és kijött (fáradt) gőz temperaturája között. Azon hőmérsék, melyeknél a gázok feszítő ereje nulla: a Celsius-féle hőmérő 0

u-nál — 273-al lejebb van. Ez az absolut hőfok. Ha t a temperatura Celsiusban, ugy az absolut temperatura t -f273. Hogy a gépek munkavégzését megvizsgáljuk, a bement és kijött absolut hőfok különbségét — osztjuk a bement absol. hőfokkal s ezt takarékossági tényezőnek nevezzük. •f. <i <). 2

' = 1 —Látnivaló, hogy e kifejezés maximum, ha