Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

43 a milyenben azok voltak az erőszakos elfoglalás alkalmával s megtérítését a házbérnek, melyet prédikátorai helyett éveken át idegeneknek űzetni kényszeríttetett, kivánja megtérítését költségeinek, melyeket az üldözés korától 1659. évtől kezdve tett, mely költségek összege optima conscientia húszezer forintra tehető, kivánja erőszakosan elfoglalt toronyórája visszaállítását, mely most a szürke barátok tornyában van, valamint az öreg vitorláknak a torony tetejére visszahelyezését és pedig azok által, kik azokat levetették, kivánja az iskola részére folyóvá tételét a tizes malomból Sabbathale czim alatt kapott vámgabonának, mely Csáki László idejében tagadtitott meg, kéri utoljára a méltóságos comisarius urakat, hogy az iskola felépítése végett kellő időben a tekintetes és méltóságos lejedelemnél lépéseket tegyenek."*) De mindezen számításaikra a sors keresztet húzott. Az üldöztetések kora. Az 1718. évi passarováczi béke az egész országban közörömöt okozott, a pápai reformátusok sem hitték volna, hogy nekik ez az örömük milyen siralomra válik. Pedig igy van a a dolog, megmagyarázza ezt III. Károly királynak 1718. nov. 5-én kelt rendelete, mely szerint id. Esterházy József komáromi és ifjabb Esterház Fer. borsodmegyei főispánok és földesurak fölterjesztésére, azon az alapon, hogy Pápán csakis mint végvárban, a várbeli katonaság kedvéért volt megtűrve a prot. vallás, a reformátusok szabad vallásgyakorlatát, mivel Pápa végvári jellege megszűnt, megtiltja, mely tiltó rendelet végrehajtásával Veszprém vármegye megbizatik.**) Míg tehát a török részéről veszély volt várható, addig a félelem türelemre, egymás iránt való engedékenységre késztetett mindenkit, most hogy e veszedelem elmúlt, kezdetét veheti a reformátusok vallásgyakorlatának megtiltása. A pápai egyház elöljárósága a királyi rendeletet vévén, kéri a vármegyét, engedjen haladékot *) Pápai eh. levélt. 117 sz, **) U. o, 132. sz.