Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

Második korszak. Hazánk prot. iskolái nemcsak tanügyi viszonyaik tekintetében, hanom még történetükre nézve is hasonlítanak egymáshoz. Csaknem egy azon időben ért véget azok nyugalmas életo és vette kezdetét üldöztetésük, a mi azután több prot. főiskolánkban épugy mint a pápai iskolában is, száműzetéssel végződött. Ezen korszakot az iskolánk életében előfordult nevezetesebb változások három alkorszakra osztják, melyek közül elsőben azon gyanúsítások viszik a főszerepet, a miknek a pápai reformátusok a Wesselényi összeesküvésben való részesség gyanúja miatt voltak kitéve, azért ez a gyanúsítások korának nevezhető, a gyanúsítások iskolánktól is áldozatot követelnek; azután a Thököly liákóczy-féle felkelések hatása alatt szünetel további háborgatásuk, mignem a szathmári béke a további felkelések ellen, — a passarováczibéke a török hatalom ellenében biztosítván a kormányt, egész erővel indul meg az 1718-dik évvel a protestánsok háborgatásának özöne, azért a második alkorszak az üldözések korának nevezhető; végre az egyenlőtlen küzdelemben az erősebbnek kell diadalra jutnia, s erre városunkból a reformátusok iskolájukkal együtt kiparancsoltattak, azért a harmadik alkorszak, a száműzetés korának nevezhető, ezekről fogunk az alábbiakban szólani. A gyanúsítások kora. Midőn I. Leopold került hazánk trónjára, az egész országban megindult e türelmetlen lelkű uralkodó alatt az ellenreformáozió. Nagyon érezhető volt e változás városunkban, hol a protestáns Enyingi Török Bálint és Nyári családokat a