Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894
I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.
13 reptionem ceu sacrae concordiae violator, mulctam ex communi censura delicto commensuratam non subterfugiet. Qui aliquo convitii gen ere vei scommate popularum aliquem affecerit den. 25. privabitur, percussor autem fratris, vei lenissimo ictu primo den. 50, secundo 100, lertio eliminationis ignominiosae poenam sustiuebit. az ügy nyilvános megvizsgálása után méltó büntetését el nem kerüli. Ki bármely szitkoződással vagy káromlással illet valakit a a nép közül, 25 den. birságot fizet, a társával legkisebb mérvben verekedő első izben 50, másodízben 100 dénárt fizet bírságul, harmadízben az elutasítás gyalázatos büntetésével sujtassék XII. Lex. A magyar nyelv tilos használatáról. 12. Törvény.. Usum nativi sermonis, tum in tus, tum foris interdictum esse volumus. Latina quisque löquatur linqua, sic enim Romanae facundiae copia acquiri et sólet et potest. Plagaster die et nocte den. 1. amittet, signum aut ferulam quivis sine bile et ran core multo convitiisque recipiat, nulla temeritatis auducia praesumpta abjiciat et Romanae cursum linquae turbet. Secus fac- turo correctio et poena den. 10. superveniet. Az anyanyelv használatát ugy kiinn, mint benn megtiltjuk. Mindenki latin nyelven beszéljen, mert csak igy lehet és így szokás a római ékesszóllásraképességet nyerni. A törvényszegő, éjjel, mint nappal 1 den. birságot fizet, a büntetőjegyet vagy táblácskát mindenki harag, sok vonakodás és szitkozódások nélkül viselje, azt meggondolatlan vakmerőséggel le ne dobja és a latin nyelv folyását meg ne zavarja, a másként tevőnek büntetése dorgálás és 10 den. pénzbírság legyen. E törvény a korszak azon gondolkozásmódját tükrözi vissza, hogy a latin nyelvnek a magyar nyelv, vagy bármely aayanyely föltétlenül mögötte áll ugy fontossága, mint hasznosságára nézve, s e nézetnek az iskola, valamint a legnagyobb tudósok is hódolni voltak kénytelenek; a latin nyelv sikeres tanításáért mindent elkövettek, mert az elért sikertől függött az iskola jó hirneve és dicsősége. A ferula mit a szegény magyar nyelv boldogtalan kiejtője azonnal viselni tartozott, egy zsinegen lóggó fatáblácska volt, melyet a törvény ellen vétőnek nyakába akasztottak, s azt mindaddig viselni tartozott, míg ujabb vétő nem akadt, a mi viszont azon czélból történt, hogy a tauulók egymást ellenőrizzék a latin nyelv érdekében és a saját érdekükben. XIII. Lex. Az illetlen beszédekről és tettekről. 13. Törvény. Procul igitur exulent a Minervis nostro (olvashatlan) compotationes, couspirationes contra suTávol maradjanak tehát iskolánktól a részegeskedések, felsőbbek vagy társak ellen szőtt