Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

6 ref. egyház. S bár mindezen kérdés megoldatlan marad előttünk, kötelességet véltünk teliesiteni, hogy kutatásaink folyamán, a viszonyok megfigyélése alapján nyert eme véleményünknek kifejezést adjunk. Ezek után bezárhatjuk ezen első korszakról szóló történelmi vázlatunkat. A földesurak ref. vallása, s Pápának a török hóditások ellenében megőrzött végvári jellege, mindent megmagyaráznak, hogy itt a XVI ik század folyamán, s a XVII-ik században is még a protestánsok zavartalanul ülnek benne a kath. egyház volt javaiban, és sem Rudolf sem pedig II. Ferdinánd nem kisérlik meg őket e javakból kizavarni, mert minden e fajta igyekvés mogtörik a török támadásaitól való félelmes helyzeten, mivel a város református lakossága szolgált e támadások ellen védfalul, mikről Pápa városának 1543. 1555. 1594, 1597 és 1600-ik évi ostromai bővebben beszélnek a város történetében. Négy kérdés tehát az, a mikkel iskolánk történetének ez első korszakában foglalkoztunk, s nem a mi hibánk, hogy mindegyikre határozott választ adnunk nem lehet. E négy kérdés szólott az iskola keletkezésének idejéről, annak helyéről, továbbá arról, hogy kié lehetett az iskola e korban, s végül, hogy milyen volt annak állapota ama 130 év alatt, melynek tartamára életének ez első korszaka terjed. Az első kérdésre határozott a válaszunk, s megjeleltük az iskola keletkezése évéül az 153l ik évet; a második kérdésro nézve, hogy hol állott az első iskola, már csak átalánosságban utalnak a viszonyok azon válaszra,hogy talán a piaczon, a templom közelében; még határozatlanabb a válaszunk azon harmadikul feltett kérdésünkre, hogy kié volt e korban az iskola — — — talán a városé, talán a földesúré, talán az egyházé, de lehet, hogy közösen mindnyájuké, A mi pedig negyedik kérdésünket illeti, hogy milyen volt az iskola sorsa az első korszakban, arra nézve a későbbi viszonyokból győződünk majd meg, hogy iskolánk élete e korban nyugodt és zavartalan volt, és fejlődése korának ezen nyugalmas évei vétették meg alapját fennmaradásának a késő századokra. * * *