Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1894

I. A dunánt. ev. ref. e. ker. pápai főiskolája történetéből.

3 tinuátióját; a honnan követkozhotott az, hogy az ő Jószágiban Helvetica Confessiót vették be; holott más szomszéd Dominiumokban, az Augustana Confessio terjedt. Ezeket igy értettem idősbb Komáromi Pál kéziratából."*) A mi most már a pápai ref. egyház és iskola keletkezési idejét illeti, arra nézve egész kis irodalom áll már rendelkezésünkre. Hozzászóltak e kérdéshez Pápai Páris Fer, Tóth Fer, Szilády Áron, Tolnay F. István és Mokos Gyula**) ki a különböző véleményeket összegezte s kutatásaik eredménye oda. vezet, hogy leghelyesebb az 1531. évet venni fel az egyház keletkezése évéül s részünkről hozzátesszük, hogy ugyanez évet fogadjuk el az iskola keletkezésének idejéül is. Van ugyanis a pápai iskolának két kis harangja, a melyek felirata ezt mondja: „Scholae reformatae Papensis 1531." Ezen kis harangok repedtek és igy némaságra vannak kárhoztatva, mégis mindennél hangosabban beszélnek napjainkig a mellett, hogy az iskola 1531-ben keletkezett, mert hiszen ha elébb lett volna őseinknek iskolájuk, akkor harangra is elébb lett volna szükségük, a mit bizonyára szereztek volna, de meg továbbá irott emlékeink is vannak a a keletkezés idejére nézve, s ezek legrégibb iskolai anyakönyvünk logelső lapján olvashatók, s igy szólanak : Nostri maiores sequentes Scholae suie condidere Leges Anno 1585, qui etsi per Annos 54 omni fere Lege scripta caruissent" stb. ha a nevezett 1585-ik évtől 54 et levonunk, az iskola keletkezése idejéül ismét 1531-et nyerjük és igy az egyház és iskola keletkezése Pápán egy időre esik, a mi a legtermészetesebb is, s ez az év 1531. Hol állott ezen első ref. iskola, arra nézve adatokat felmutatnunk nem lehet, de ba a körülményekből szabad következtetnünk, a mi pedig ha valahol, itt bizonyára megengedhető, akkor erre nézve is megtaláljuk a kellő utbaigazitást. Mikor Enyingi Török Bálint volt Pápa földesura, református földesúr kezében levén a város, egyebeken kivül a földesúri viszonyok hozták migukkal, hogy a város lakossága is a református hitre tért. Hogy ez nem volt másképen, eléggé ki*) Tóth F. A pápai ref. ekl históriája 17,1, **) Duuánt. Prot. L. 1890. évf, 750, 1, 1*