Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

II. A növényi sejt.

58 képlő anyag és folyadék keverékét a Mohi által használatba hozott protoplasma névvel jelöli. A sejtek még meglevő életképességének legbiztosabb jele éppen a protoplasma tartalom, mely anyagcsere, sejtfal vastagodás és szaporodásban nyilvánul. Különbséget kell tenni a protoplasma, vagy röviden plasma és sejtnedv között, mert a plasma kivétel nélkül mindég el van különitve a sejtnedvtől és a tartalom elrendezés éppen abban van, mennyiben a szemcsés képződmények mindig a plasmában vannak beágyazva. A plasma finom szemcsés nyúlós, alaktalan tömeg, mely nyálkaszerü, ez okozza összetartását és azt, hogy mint egy egész tekinthető; nem éles vonal képezi határát, mint a szilárd anyagokét. Pringsheim is megemliti, hogy a tenyészcsúcs fiatal sejtjeinek szemcsés- anyaga, ugy látszik, hogy egészen kitölti a sejtet, de mégis kell, hogy legyen központi sejtnedv, mert gyakori eset, hogy a sejtnedv a sejt közepét és a plasma zárványaival a kerületi részt foglalja el pl. a virágosak és virágtalanok chlorophyll tartalmú szövetsejtjeiben. Azután szabályképen kimondja, hogy a plasma a kerületen gyül össze. Ezen kerületi plasma vagy hártyás elkülönült burkot képez, vagy csak hártyaszerű határa van, vagy végre minden éles határvonal nélkül tűnik fel, ami Pringsheim szerint csak a sejttartalom különböző fejlődési viszonyaitól, periphericus összegyűlésétől és a plasma tömörülésétől és rétegességétől függ. Tehát e szerint a primordialschlauch-ot alkotó légeny tartalmú fehérnye anyag a protoplasmához tartozik, mely némely fiatal cambium sejtnél oly bennső összefüggésben van a sejttartalommal, hogy csak úgy tűnik fel, mint az összehúzódott tartalom határa, kivételt képeznek a Conferva sejtek, hol ezen őstömlő úgy a sejthártyától, mint a plasmától különbözik. Azon sejteknél, hol az őstömlőt alkotó plasmarósz széles rétegben veszi körül a sejthártyát és különnemű részekből áll, itt két réteget lehet megkülönböztetni: egy külsőt, mindjárt a sejtfal alatt levő szintelen plasmából álló réteget, melyet Pr. plasm a-bőrrétegnek nevez és melyben soha sincsenek szemcsés képződmények és a belsőt, mely finom szemcsés