Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

II. A növényi sejt.

51 Három munka érkezett e pályakérdésre, melynek dijját a társaság megosztotta Link H. F. és Rudolphi K. As. között és dicsérettel látta el Treviranus L. Ch. munkáját. Sachs azt mondja a pályanyertes müvekről, hogy „mindenek előtt tiszta fogalmat nyújt mind a kettő bizonyos használatos kifejezésekről, azonban a gondolatmenet zavaros és ingatag. Mindazonáltal könnyen felismerhető, hogy ellentmondanak egymásnak a főbb dolgokban, de mégis rendesen Link találja el az igazságot, vagy kevésbbé téved. Miután főbb pontokban összehasonlitotta a két müvet, azt mondja, hogy nehezen fogható fel, miként lehetett két ilyen egymásnak ellentmondó értekezést egyidőben megjutalmazni, de még nehezebben felfogható az, hogy miként nézhették el azt a nagy különbséget, ami van Link érthető és jólrendezett előadása és az egészen kritika nélküli ós mindenütt inkább régi tekintélyekre, mint saját megfigyeléseire hivatkozó Rudolphi előadása között." Rudolphinak érdeme szerintem nem annyira a megállapított tényekben és igazságakban van, hanem azon általános elvekben, melyeket felállított irányadókul a górcsövi vizsgálatokra nézve, amint ezt előszavában is mondja:*) „A kitűzött pályakérdés magába foglalja a növónyboncztan fontosabb pontjait, melyekre csak ugy lehet telelni, ha az ember minden növényi részt különböző periódusában, egyenlő figyelemmel vizsgál. 0 az utóbbit választotta." A felvetett kérdésekre a következőleg felel: „Kezdetben minden növény kivétel nélkül, minden későbbi periódusában nagyobbrészt, sejtszövetből áll, mely kezdetben lágy ós bőrnemű, azután legtöbb növénynél elfásodik." „Egyes részei ezen szövetnek többnyire megnyúltak, tömötten egymás mellett állanak, finomak ós ezek az úgynevezett hosszura nyúlt sejtek, melyek a spirális edények körül vannak ós a háncsot adják; más részek az úgynevezett sejtekből állanak, melyek rövidebbek és rendesen hatszögüek, de még nem különíthetők el egymástól, mint külön részek, mert egymásba átmennek. A sejtszövet külső rétege a külbőrt tün#) Rudolph! As. K. „Anotomie d. Pflanzen« Berl. 1807.