Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

43 való érdeklődése, Helenáért való lelkesedése, Plátó és Aristoteles, Plautus ós Terentius műveinek nagyrabecsülése, — mindezekben visszatükröződik a 16. század humanismusa. A 16. század alkalmas volt a monda megalakulására is. E korban a vándorló bolygó tanulók énekeikkel, csodás elbeszéléseikkel, meséikkel vidékről-vidékre vándoroltak s felelevenitették a nép körében mindazokat a csodás történeteket, varázsmondákat, a melyek a nép emlékezetében akkor már csak homályosan éltek. Az igy felelevenitett s újakkal is szaporított csodás történetek s mondáknak egy népszerű hősre volt szükségük, a kit a nép meg is talált. S ki lett volna kedveltebb, népszerűbb hős, alkalmasabb középpont, mint Faust, a csoda doktor, az ördöggel szövetkező varázsló, a kit éppen a nép karolt fel. Hiszen ő volt az, akinek emlékét nem a tudomány őrizte, mint egy Agrippa vagy Paracelsus emlékét, — de aki azért eredetiség tekintetében hasonló volt ezekhez, sőt még kalandosabb az ő életmódjában, otthoniasabb az alsóbb népréteg körében, ezért népszerűbb is: tehát egy oly egyéniség, a kiben az eredeti fő és vásári házaló, továbbá a mágusz magasabb és alsóbb vonásai a leghatásosabb módon egyesültek. Faustot választották hát a monda hőséve, az ismeretes mondák középpontjává; az ő élettörténete keretébe lettek befoglalva az ismert mondák s varázsmesék, ugy, hogy Faust ós a róla keletkezett monda tulajdonképpen egy gyűjtő fogalommá lett, a melyben Faust képviseli a büvószetet, varázslatot, a Faust-monda pedig egyesiti magában a varázsmondákat. A monda valószinüen alakulóban volt már Faust életében s körülbelől 50 évvel halála után már Írásban is összefoglalták, mert a Spies-fóle Faust-könyv 1587.) alig jelent meg több mint 50 évvel Faust halála után. A nép tehát megőrizte kedvelt alak át az enyészettől s a század szelleme is reányomta a monda hősének jellemére azt a bélyeget, azt a költői tartalmat, a melyet hasztalan keresünk bármely régibb vagy ogykoru mondában s amely miatt méltán ragadta meg az újabb kor nagy költőinek s magának Goethének is figyelmét. Szakai Károly.