Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

33 Drum hab' ich mich der Magie ergeben, Ob mir druch Geistes Kraft und Mund Nicht manch' Geheimniss wörde kund, Dass nicht mehr, mit saurem Schweiss, Zu sagen brauche, was ich nicht weiss, Dass ich erkenne, wer die Welt Im Inersten zusemmenhält, Schan alle Wirkenskraft und Samen, Und thu' nicht mehr in Wnrten kramen. Ugyancsak a legrégibb mondának a Faustról adott ez a jellemzése: Sein Fürwitz, Freyheit vnd Leichtfertigkeit stäche vnnd reitzte jhm also" — rokon Goethe Mephistophelesónek Faustra vonatkozó ezen mondásával: Ihn treibt die Gährung in die Ferne, Er ist sich seiner Tollheit halb bevusst: Von Himmel fordert er die schönsten Sterne, Und von der Erde jede höchste Lust, Und alle Näh' nnd alle Ferne Befriedigt nicht die tiefbewegte Brust. A Faust jellemére vonatkozó ezen adatokon kivül még sok más adatot is találhatott Goethe a mondában. Az ördög megjelenése fekete uszkár alakjában, az ördög megidézése, az ördöggel való szerződés-kötés, az Auerbachpinczei jelenet, Faust szerelme, Faust Fámulusának alaka, a fejedelmi udvarban való szereplés, Helena és általában a klaszszikus ó-kor szerepeltetése, Faust és Helena fia stb. — egyaránt megvannak — bár más alakban a régi Faust-mondában és Goethe Faustjában. Annyit megállapíthatunk tehát, hogy Goethe müve vázlatához az anyag nagy részben megvolt a mondában. II. Hogy a Faust-monda eredetét, keletkezését lehetőleg tiszta világításban láthassuk, vizsgálnunk kell a rokontartalmú régibb s egykorú mondákat, a történeti Faust élettörténetét és egyéniségét s a 16. századbeli Németország szellemét. A mi a Faust-mondának a régibb s egykorú mondákhoz való viszonyát illeti, annyit már az ismertetett Faust-könyvek 3