Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

13 tói, bogy térjen ki előle szénás szekerével. Mikor a paraszt ezt vonakodik megtenni, sőt illetlon kifejezésekkel bántalmazza Faustot, ez azzal boszulja meg magát, bogy elnyeli a parasztnak szekerét, szénáját és lovát. Mire azonban a polgármester, — ki előtt a paraszt panaszt emelt Faust ellen, — megérkezik a tett szinhelyáre, már sértetlenül találja az előbb varázslással eltüntetett tárgyakat. (36. f.) Egy alkalommal három Wittenberg-ben tanuló gróf igen szeretett volna részt venni a bajor fejedelem fijának Münchenben tartandó lakadalmán. Az ifjú grófok Faustot kérték fel arra, hogy vigye el őket Münchenbe, amire ez rá is állott. A lakadalom napján egy széles köpenj

Tt térit ki Faust kertjében s erre ülteti a bárom grófot. Megparancsolja azonban a grófoknak, hogy az utazás ós lakadalom alatt egy szót se szóiig janak, akárki fog is tőlök valamit kérdezni. Ezután az intés után helyet foglal Faust is a köpenyen, s ekkor egy nagy szél keletkezik, amely éppen a kellő időre Münchenbe viszi a köpenyt utasaival együtt, Münchenben a grófok egyike feleletet ad a hozzá beszélőnek, a miért a másik két gróf Fausttal együtt visszaszállott a köpenyen Wittenbergbe, a tilalmat áthágó gróf pedig börtönbe került, a honnan Faust szabadította ki utóbb bűvészi tudománya segítségével. (37. f.) A 34-dik fejezetben az van elbeszélve, hogy szedett rá Faust egy zsidót. Egy alkalommal ugj-anis elfogyott Faustnak pénze, s hogy segítsen ebbeli baján, egy uzsorás zsidótól kért kölcsön 60 tallért egy hónapra. A kikötött határidő elteltével megjelenik a zsidó s kéri pénzét a kamatokkal együtt. Faust azonban nem lóvén képes és nem is akarván kötelezettségének eleget tenni, zálogul egyik lábát adja oda addig, a mig tartozását majd kifizeti. Kiköti azonban, hogy az adósság kifizetésa alkalmával tartozik a zsidó lefűrészelt lábát viszszaadni. A zsidó rááll Faust ajánlatára; de hazafelé menve, a zálogba kapott lábat bedobja egy folyóba, gondolván, hogy ugy sem veheti annak semmi hasznát. Faust, értesülvén a zsidó tettéről, tudtára adja, hogy ki akarja fizetni adósságát s egyúttal visszakéri a lábát. A zsidó most megszeppen, mert a lábat nem tudja visszaadni s hogy megszabaduljon Faust*