Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1893

I. A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása.

jaink vitézi tetteit megéneklő költeményeket?! De nem közvetetlenebb lesz-e az élvezet, a melynek részeseivé leszünk, ha olvassuk a mi Aranyunk Toldiját? Amott néma áhítattal, imádattal határos tisztelettel álltunk meg a hősi kor ideális alakjai előtt, — itt kitárt karokkal sietünk keblünkre ölelni az ifjú, férfi s agg Toldit, mert egyénisége minden vonásának feltüntetésénél érezzük, hogy vérünkből való vér s csontunkból való csont. Ez a körülmény tette Faustot ís népszerűvé és általánosan kedveltté. A német irodalom első virágzási korában létrejött népies és mü-eposzok hősei: Siegfried, Hagen, Krimhid, Brunhild, Gudrun stb. — hősi erényeikkel szépen tüntették fel a a hatalmas germán néptörzs régi, dicső múltját. De ezek azért nem ragadják meg ugy német olvasójuk lelkét, mint a 16-ik századbeli Faust-históriák hőse. Van a 16-ik századi Faust-monda hősének két tulajdonsága, a melyek közül az egyik különösen saját nemzetének fiait hóditja meg, a másik pedig egyetemes hatású s érdekű. Az, a mi különösen a németeket gyönyörködteti a mondában az az a tulajdonsága, hogy hősének egyéniségében önmagára ismer minden német. Az pedig, a mi a Faust-mondának egyetemes hatást biztosit, az tartalmának mélysége s költői volta. Ez a két tulajdonság ragadta meg Goethét is; a mondának, a Faust-historiáknak jelzett két tuladonságát domborítja ki ő is Faustjában s ez által sikerült neki egy oly müvet alkotni, a melynél mélyebb költői tartalmú müvet mai napig sem tud felmutatni a német irodalom. Ezen körülménynek köszönheti Goethe, hogy ma már egész irodalom támadt, amelynek központja az ő müve, s feladata; müvének magyárazata, értelmezése a költő életéhez, korához s a mondai anyaghoz való viszonyában, A Faust-magyarázók közül sokan mindent a nagy költő életéből, élményeiből akarnak kiokoskodni s a remekmű minden részében csak az önállóan teremtő lángész alkotását látják. Mások ismét annyira mennek, hogy — mellőzve már a józanész által is előirt müszabályokat, titkos symbolikus s allegorikus magyarázatokkal kísérlik meg Goethe művének értelmezését, amely módon természetesen sokszor a- legnevetsé-