Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

f. Házasságjogi reform. Mélyen tisztelt gyülekezet! Midőn a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés bizalma folytán a gyakorlati theologia tanszékét elfoglalom, értekezni szándékozom egy mindnyájunkat igen közelről érdeklő tárgyról, házasságjogunk czélba vett reformjáról. Erre int engem épp ugy az a régi közmondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, mint kivált állásom. Tudva levő, — irja a Jog — hogy az igazságügyi minister megbizta dr. Győry Elek fővárosi ügyvédet, hogy a házassági jog egységes szervezésére készítsen tervezetet. Győry munkálata már a tavaszszal készen volt s a minister által összehivott enquette elé bocsáttatott. A tervezet szerint a házasság teljes és tökéletes polgári házasság, mely minden tekintetben az összes magyar állampolgárokra egységesen kiterjedő polgári jog határozatai értelmében Ítélendő meg. Ennek a következése, hogy a házassági viszonyból netán keletkező perekben való bíráskodás nem az egyházi, hanem a polgári bíróságokra tartozik. A házasság felbonthatósága tekintetében a tervezet körülbelül ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a ma érvényben levő protestáns házassági jog, mig a tiltó akadályokat illetőleg, leszámitva a cultus disparitas mellőzését, közeledik a kánonjogi felfogáshoz. A házasságkötés rendes formájául meghagyja a pap által való összeesketést, e részben ugy tekintve a papot, mint állami megbízottat, ki a házasságkötéseket, mint közhitelességü tanú tudomásul veszi és nyilvántartja. Ha a pap talán megtagadná a házasság tudomásul vételét, akkor a házasság polgári hatóság előtt köttetik. De azért jogi természetét illetőleg a pap meg a polgári haX