Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

— ]6 — ti agyában a fény terjedési sebességével. E kritikus sebesség ós a lény terjedési sebessége egyenletesen csökkennek erősebben törő átlátszó testekben. Maxwell levezetései szerint a dielectricitas constansa egj'onlő a törésmutató négyzetével. E mellett szól a jó vezetők átlátszatlansága, s a legtöbb átlátszó test rossz vezetése. Igy pl. a jegeezek, a mely irányban kevésbbé átlátszók, abban jobban vezetik a villamosságot. Maxwell által az ő elméletéből levezetett egyenletei a fény terjedési sebességének megegyeznek azokkal, melyeket előtte és utána az aether rugalmasságából vezettek le. A Maxwell elmélete alapján Hertz bonni tanár kísérleteket tett. Kísérleteihez Hertz a vibratornak nevezett készüléket használta.*) A vibrator áll elszigetelő lábon álló két nagy fémlemezből, melyek közepéből egy egyenes vonal irányában két drót nyúlik ki. A drótok végeire fémgömböket tett, a fémgömböket —1 cmnyire állította egymástól, s a lemezeket egy inductor sarkaival kötötte össze. Ha a két fémlemez egyszer ellentétesen töltve van, a két gömb között szikra keletkezik, de a kisülés alatt a fémlemezek újra ellentétesen töltetnek, mely töltés egy ujabb-kisebb szikra által ürittetik ki; ez igen sokszor ismétlődik egymás után, mig a vezetők természetes állapotba jutnak. Az inductor 10—30 szikrát ad másodperczenként, de minden szikra a rezgésszerü kisülések egész sorát vonja maga után, ugy hogy egy rezgés ideje a másodpercz egy százmiliiomod részét sem teszi. Ha a vibrator közelébe egy drótkört hozunk, mely egyegy helyt meg van szakítva, s a megszakítás helyére egymással nem érintkező két gömböcskót teszünk, akkor a drótkör gömbjei között 8—10 meternyi távolban is a vibrátortól szikrát kapunk. E szikra magyarázata az, hogy a vibrator minden szikrája inducáló hatással van a drótkörre, a melyben tellépő villamosság szintén rezgósszerüleg sül ki. Ezen szikra akkor legerősebb, ha a drótkor rezgési periódusa megegyezik a *) liertz ki érleteire nézve 1. Bartoruek G. Az electr. és a fényjelenségeinek rokonsága. Term. tud. közlöny. 188Í). 2é0. füzet.