Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

Elméletek a villamosságról. A villamosság tana a legújabb, de egyszersmind legrohamosabban fejlődő ágai közé tartozik a tudománynak. Az egymást érő, s korszakot alkotó felfedezések által mind több és több alkalmazást nyer a villamosság a gyakorlati életben, s az eddig elértekre visszatekintve, a jövőben még messzehatőbb, s meglepőbb eredményekre van kilátásunk, hog3

T eg}

7ebet ne említsek, mint a léghajózás kérdésének megoldását. Ily folytonosan fejlődő, s az emberi mivelődésben mind nagyobb és nagyobb szerepet játszó tudomány lévén a villamosság tana, meglepő dolog, hogy a villamosság elmélete a -legújabb időkig, ezen előbb jelzett bámulatos haladással szemben oly annyira visszamaradt. Miután a mai természettan szerint, minden physikai tünemény, mint valamely anyag valamely módon történő mozgása magyaráztatik, ezen kérdésre: a villamos tünemények, mely anyagnak milyen mozgása által jönnek létre, végleges, illetőleg annak tartható feleletet adni nem tudunk. E kérdés képezi a mai természettannak egyik legnehezebb, de egyúttal legszebb feladatát is, a melynek megoldásával a physikusok nagy csoportja fáradozik. E téren korszakot alkotók voltak a Maxwell számitásai, melyeket Herz kisérletekkel törekszik megerősiteni, s az elméletet tovább fejleszteni. A Maxwell és követői által adott irányban bizton reméljük a kérdés végleges megoldását, habár ezen elmélet sem mathematikai

5 sem kisérleti uton teljesen felépülve ez idő szerint még nincsMint minden más elmélet, ugy itt is a Maxwell czélhoz vezetőnek Ígérkező elméletét is, az elméletek egész sora előzte meg. Ezen elméletek két csoportba oszthatók: 1) olyanok) 1