Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

III. A főiskola alkatrészei

'73 Egvszerii és összetett mondatok. Fő és mellékmondatok. Szólielyezés. iordították: Der kluge Sultan von Hebel; Alles zum Guten von Herder» Der Nothpfennig von Auerbach ; Krieuihild und Siegfried, Brunhild, Der Streit der Königinnen. Verrath und Mord. Krieuihild wird Etzels Gemahlin. Die Fahrt der Burgundén ins Hunnenland. Der Empfang der Gäste. Der Kampf. Der Held von Bechlarn. Der Untergang der Burgundén, — nach Uliland. Könyvnélkül tanulták: Das Ständchen von Ulilaud. Der frohe Wandersmanu von Eichendorff; Loreley von Heine; Der König iu Thüle von Goethe; Die Theilung der Erde von Schiller; Das grüne Thier von Kopisch

; Erlkönig von Goethe. Két hetenként iskolai Írásbeli dolgozat, melyek összes száma 13. 6. Történelem, hetenként 3 órán. Tanár: Farkas Dezső. Kk. Szilágyi Sándor egyetemes történelmének III. kötete. Ennek nyomán tanulták a növendékek az újkor eseményeit a franczia forradalomig. Segédeszközül használtatott Jausz György történelmi atlaszának III. kötete, — Térképrajzolás. 7. Természetrajz, hetenként 3 órán. Tanár: Jády József. — Kk. Roth S. „Állattan." Állattan. Az állatélet működéséről. A szervek. Fő állat-typusok. Kültakaró. Izomrendszer. Érzékszervek. AnyagcsereTáplálkozás. Vérkeringés. Lélekzés. Kiválasztás. Az állat életjelenségeinek egymáshozi viszonya. Rendszertan. Az állatország felosztása. Az osztályok és rendek jellemzése A nevezetes állatpéldányok ismertetése. 8. Mennyiségtan, hetenként 3 órán. Tanár: Sebestyén Dávid. Kk. Bónis K, „Algebra," Abel Károly „Mértan." — a) Algebra. Negatív egész hatványmutatóval biró hatványok értelmezése, továbbá a positiv és negatív törtmutatóval biró hatványok értelmezése. Gyökér átváltoztatása hatványnyá és megfordítva. A hat művelet az előbbi felvétel szerinti hatványokkal és gyökerekkel. A gyökerek osztályozása a rationalis és irratíonalis, a reális és imaginarius gyökerek értelmezésének alapján. Az imaginárius egység értelmezése és jelölése. Az imaginarius mennyiségekkel való műveletek. A logarythmus. A logarythniusokkal való műveletek. A logarythmus táblák szerkezete s használata, A logarythmusi egyenletek, b) Mértan. A sikmértan folytatása, A görbe vonalak közül a kör, ellipsis. hyperbola, parabola. A szögmertan; különösen a szögfüggvények értelmezése, hegyes, tompa és kihajló szögekre nézve. A hegyes és 90 fokot meghaladó szögek közti viszony és összefüggés, Két szög összegének és különbségének, továbbá a kétszeres és félszögek függvényei. A szögfüggvények összegének és különbségének szorzattá illetőleg hányadossá való átalakítása. Három vagy több szög összegének függvényeiről. A derékszögű háromszögek, az egyenlőszáru és ferdeszögii háromszögek alkotó részeinek számítás utján való meghatározása. Három hetenként egy isk. vagy házi dolgozat, Az első két harmadban az írásbeli dolgozatok