Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1889
I. Az areopag eredete és szerepe az athenaei államban Pe-rikies koráig·. — Értekezés Borsos Istvántól.
I. Az areopag eredete és szerepe az athenaei államban Perikies koráig. Atlienae, Attikának fővárosa s az egész görög világ szellemi életének központja, nemcsak polgárainak erényei, hanem állami intézményeinek j elessége által is nagyon kitűnt. S kiváló intézményei közt egy sem volt olyan, mely annyi dicsőséget és a kortársak részéről annyi elismerést szerzett volna számára, mint az areopag. A legjelesebb athenaei férfiak tiszteletteljes bámulattal magasztalják s Görögország egyéb államai megkísértik utánozni az oly hasznosnak bizonyult szervezetet. Midőn pedig dicsősége Athenae nagyságával együtt tűnőiéiben volt, a legderekabb férfiak mintegy lelki gyönyörűséget találnak a jelen bajai közt, ezen igen tiszteletreméltó intézmény magasztalásában. Isokratesnek „Areopagiticus" czimü munkája nem más, mint dicsőítő beszéd az areopagról; s Cicero, a rómaiak legkitűnőbb szónoka és bölcselője, müveinek számos helyein a legnagyobb magasztalásokkal halmozza el. 1) De bár ily nagy hírben állott, reá vonatkozó ismereteink mégis sokkal hiányosabbak, mint egyelőre várhatnók; minek okát abban kell keresnünk, hogy a hosszú századokon át, melyek minket ama korszaktól elválasztanak, csak kevés mü jutott el hozzánk, mely csak kissé is részletesebben szólana az areopagról s ezek sem tájékoztatnak bennünket épen a legfontosabb kérdésekre vonatkozólag. Eredete pedig felnyúlik a mesés hajdankorba, mikor még az olympusi istenek — a görögök hite szerint — ') Cicero, de natúr. Deor. II. 29. Ut, si quis dicat Atheniensium rem publicam consilio regi, desit illud, Areopagi; sie cum dicimus, Providentia mundum adnunistrari, deesse arbitror, deorum. Cicero, de Off. L 22. 1