Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1888

III. A faiskola alkatrészei

19 I. osztály 1. V a Ilii stall, hetenként 2 órán. A biblia o-szövetségi részének ismertetése. A történeti könyvek. A zsidónép története. Költészeti könyvek. Próféta; könyvek. A zsoltárokból 30 könyvnélkül. Olvasták az ó-szövetség egyes részeit magyarázva, kk. Bocsor Lajos. „Bibliaismertetcs". 2. Magyar nyelv, hetenként 4 órán. A hangok. A mondatok nemei. Mondat- és beszédrészek. Az igék nemei. Alanyi és tárgyas igeragozás. A névszó mint alany, tárgy, határozó, jelző és kiegészitő. Szóképzés, összetett szavak. Olvasmányul: mesék, leirások és elbeszélések. Könyvnélkül io költemény. Hetenként iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Szinnyei József „Iskolai magyar nyelvtan" (I. r. 4-ik kiadás); Bodnár- Iványi „Magyar olvasókönyv". 3. Latin nyelv, hetenként 7 órán. A beszédrészek. Az öt declinatio a nemi szabályokkal együtt. A melléknevek fokozása, számnevek cs névmások. Esse segéd ige és a rendes igeragozás. Depononens igék. Pos-um. A nyelvtani anyagnak megfelelő latin és magyar gyakorlatok fordítása. Hetenként egy iskolai Írásbeli dolgozat s azonkivül házi dolgozatok. Kk. Schultz- Dá/id „Kisebb latin nyelvtana" és Dávid J. „Latin olvasóés gyakorlókönyv" 4. Földi- ajZ, hetenként 3 órán. A magyar királyság és osztrák csíszárság földrajza. Kk. Laky Dániel foldirati tankönyve. Térképrajzolás. O. Szállltail, hetenként 4 órán. Egynemű és különnemű dolgok. Nevezett és nevezetlen egész és törtszámok. Arab és római számjegyek. A négy alapművelet fejből és táblán begyakorolva. A tizedes számrendszer, egyszerű és összetett számok, tényezőkre bontás; oszthatóság és ennek ismertetése. Osztó, közös osztó, legnagyobb közös osztó. Többes, közös többes és legnagyobb közös többes. Törtek ismertetése. Tizedes törtek és ezekkeli müveletek. Közönséges törtek és ezekkel való négy alapmüvelet. A métermértékek ismertetése. Kézikönyv: Bónis Károly „Közönséges számtan". 6. Mértani rajz, hetenként 2 órán. A rajzeszközök ismertetése és használata. Pontok, vonalok és szögek, ezek jelölése. A három, négy és sokszögek tulajdonságai, ezek szerkesztése. A kör, az ebbe és e körül rajzolható szabályos sokszögek, ezek összeillősége, symmetriája. Csillagképek. Az ellipsis és néhány más görbe vonal. Az elméleti oktatást nyomon követő ornamentalis rajz elemeiből néhány jellemzőbb forma, rendszeresen haladó táblai rajzok után. Kk. Fodor. L. és dr. Wagner: „Rajzoló planimetria". 4*