Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1887

I. Hit és tudás. Székfoglaló értekezés Horváth József tanártól

— 15 — alatt kezdetben nyugodtan állott, majd Thales által a tudás erejével megindittatva, több mint kétezer éves mozgása által az általunk adott tanulságot nyújtja. — Kant- a fogalom és szemléletről szólván, azt mondja, hogy a fogalom szemlélet nélkül üres, s hogy a szemlélet meg a fogalom nélkül vak. Ugyanezt mondom én is a fentebbiek alapján a hit és tudásra vonatkozólag. A hit tudás nélkül üres, mert a hit, mint az összes tünemények benyomása által előidézett lelki állapotnak az értelem által való kifejezése, teljes tartalmat csak a természet és minmagunk ismerete által nyerhet; a tudás viszont a hit nélkül vak, mert a tudásnak a hit mutatja meg a magas ezélt, melynek elérésére közreműködnie kell. Ezekben akartam a hit és tudás mivoltára és azok egymáshoz való viszonyára vonatkozó nézetemet az alkalomhoz mért rövidséggel körvonalozni, s azon álláspontot megjelölni, melyet e kérdésben elfoglalni s működésem folyamán érveli 3

7csiteni szándékozom. Vajha ezt úgy és oly mértékben tehetném, hogy a bizalomnak, mely a főgymnasium vallástanári székére elhivott, teljesen megfelelhetnék s a megtiszteltetésre, melyben a főtiszteletü Egyházkerület választása által részesített, magamat méltóvá tehetném. Hogy azonban ezen legforróbb óhajomnak teljesülését remélhessem, kérnem kell első sorban is a főt. Egyházkerületet, hogy nagybecsű bizalmával továbbra is megtisztelni kegyeskedjék; kérnem kell a nagyt. és tek. Tanári Kart, hogy munkálkodásomban bölcs tanácsadásával és jóakaró közreműködésével támogasson; kérnem kell a nemes Ifjúságot, hogy a sziv és lélek legnemesebb virágának, a vallásos életnek ápolásában s a vallásos ismeretek gyarapításában buzgó odaadást és kellő szorgalmat tanúsítson s kérnem kell mindenek felett a Mindenhatót, hogy ne vonja meg tőlem a munkálkodáshoz szükséges erőt és kedvet, hogy így munkám végeztével — nem a magam, hanem a főiskola és a nemes ifjúság érdekében kívánom ezt — feltehessem arra a siker koronáját. Horváth József.