Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1887

I. Hit és tudás. Székfoglaló értekezés Horváth József tanártól

_ 7 — rüségének állítása által. Ámde a világ észszerű volta invol­válja az észszerüleg való intézkedést s ez ismét az eszes in­tézőt Hogy milyennek tudja valaki az észszerüséget s mi­lyennek az eszes intézőt, azt mindig az illetőnek fejlettségi foka határozza meg. Ha valaki még fejletlen, a mán túltekin­teni nem tudó: az események intézői, a tünemények előidézői is ilyenek lesznek; minden dolognak, minden egyes esemény­nek külön intéző kell, mert a saját gyarlósága felfoghatlanná teszi előtte a tökéletességet. Az emberi lélek fejlődésével na­gyobbodik az intéző lények, az istenek hatalma is, s egyúttal kevesbedik azok, vagy legalább a hatalmasabbak száma; mig végre azon a fokon, a melyen az értelem egyetlen cselekvény­ben, vagy tüneményben, mint okban végtelen sokszemü lánc­nak, a következmények lánczolatának elsejét és előidézőjét képes megpillantani: a tünemény világban észlelt állandóság okvetlen mint egyetlen eszes lén} 7, az Isten intéző kezének nyoma fog felismertetni. Az ember lelki állapotának, melyeta különböző észrevételekben tapasztalható törvényszerűség te­remt és szilárdít meg lassankint, az értelem által való ilyetén kifejezése a hit. A hit tehát nem olyatén meggyőződés, minő a tudomány egyes tételeire vonatkozó szokott lenni, hanem sokkal erősebb, az egyéni alkattal, az egész belső emberrel sokkal szorosabban összeforrott s ez szolgáltatja magyarázatát a nagy lelki harcznak, mely az egyéni, s az óriási forradal­maknak, melyek az egyes népek hitváltozásával járni szoktak. A hit nem is pusztán subjectiv jellegű, hanem a külső tapasz­talatok alapján, csakhogy lassankint szerzett s az egyéni al­kattói nagy részben függő meggyőződés. A hit képes kifeje­zéssel élve azon alaphang, melyet az emberi értelem a tüne­mények összeségének benyomására ád s a mely ennélfogva csak otyanoknál fog nagyobb mértékben különbözni, a kiknél a lélek fejlettségi állapota nagyobb külömbséget mutat fél. A hitnek ily módon való felfogása az összes idevonatkozó tüne­ményeknek magyarázatát szolgáltatja. Miután alapja az em­beri lélek alkatában gyökeredzik, általánosnak kell lennie, minden egyénnél s a hasonló körülmények között élőknél s

Next

/
Thumbnails
Contents