Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886
— 6 — dissidensok minden méltóság- és hivatalból kizárandők. Sőt az 1764-ki országgyűlés annyira ment, hogy még a vagyonszerzési jogot is megtagadta a dissidensektől. Ta Iái ól ag mondja a lengyelek nagy történctirója Lelevel (200 1.) „A dissidensek- nek még csak kilátásuk sem volt, hogy honfitársaiktól méltányosságot remélhessenek.“ Ily helyzetben a végkép elnyomott protestánsok a berlini és londoni, a görög-keletiek pedig a pé- tervári udvarhoz fordultak panaszaikkal, s egyszersmind védelemért. A pétervári udvar különösen örömmel vette mindezt, mert a dissidens kérdést épen alkalmasnak látta arra, hogy rátegye kezét a szerencsétlen, viszálytól tépett országra. S mi- alatta lengyel országgyűlésen (1767) Boltik püspök hazaárulóknak bélyegezte az elnyomott dis sidenseket, mert végső kétségbeesésükben a külföldi hatalmakhoz mertek folyamodni: egy erős orosz hadosztály nyomult Varsó kapui elé, melynek parancsnoka Ropnia tábornok kardjára ütve diktálta a megrémült országgyűlésnek az új törvényeket, melyekben a dis- sidensek teljes szabadsága és a katholikusokkal való egyenjogúsága biztosítva left. A görög-keleti püspökök beültek a se- nátusba, számos előkelő protestáns a legmagasabb polgári- és katonai méltóságra emelkedett. De alig biztosíték az orosz ágyuk a dissidensok vallás- szabadságát, a bel viszály pusztító tüze támadt fel a protestáns egyházakban. A nemesség, mely hallatlan előjogai birtokában képzellietlen módon lenézte, páriáknak tartotta a polgári rendet és a parasztokat '), az egyházigazgatás terén is minden jogot magának követelt, ami természetesen a papság és polgárság részéről nem kevés ellenzésre talált, s temérdek üdvtelen viszálkodásnak lön okozója. A lengyel protestáns egyháznak két kimagasló vezérfér- fia volt e válságos időkben : a német származású Sehcide') A nagy Zaiuoiscky szabadelvű törvénytervét a szó teljes értelmében lábbal tapodták az 1780-ki országgyűlésen : magát a szerzőt máglyára méltó haza- árulónak nevezték csak azért, mert a parasztok rettenetes helyzetén némileg könnyíteni akart, s indítványozni merte, hogy a nemesek és polgárok összeházasodása engedtessék meg!
