Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886

— 43 után; Die Niebclungen — Uliland után; Der Cui — Dielitztől; Aus den „Cid“ — Herdertól ; Hin Brief Herders an seine Kinder; Wilhelm Humboldt an Schiller; Schiller an Wilhelm Humboldt; Alexander Humboldt an seinen Bruder Wilhelm ; Schiller an Körner ; Leise zieht durch mein Gern iith — Goethétől ; Wanderers Nachtlied — Goethétől ; der Pilgrim von St. Just — Platentöl ; der König von Thule— Goethétől ; Hans Eider — Seidl- to! : Der Sänger — Goethétől ; Erlkönig — Goethétől ; Beid fan de Born — Uhlandtó' ; Der Glockenguss zu Breslau — Mül 1er tői ; Der Ring des Polyk- rates Schillertől; Johanna Sebus —Goethétől; Die Bürgschaft— Schillertől A/. említettek közül a költemények egy része könyvnélkülözve. — Nyelvtanból a tanultaknak ismétlése mellett a mondatkötés és szóclhelye- zés vétetett gyakorlati utón. Két hetenkint Írásbeli gyakorlat. K. k. Bal- lagi Károly »Német nyelvtan.« Harrach József ,,Német Olvasókönyv.“ III. k.

6. I Örtenelom, hetenkint 3 órán. Újkori történelem kapcsolatban újkori földrajzzal. K. k. Szilágyi Sándor egyetemes történelmének Ill-ik füzete; kézi atlaszul Jausz történelmi térképei használtattak; a növendékek történelmi térképeket rajzoltak.

7. Természclrajz, hetenként 3 órán. Állattan. Az állatélet működéseiről. A szervek. Fő állat-typusok. Kültakaró, izom rendszer, csontváz. Idegrendszer. Érzékszervek Anyagcsere. Táplálkozás. Vérkeringés. Lé- lekzés. Kiválasztás. Az állatélet jelenségeinek egymáshozi viszonya. Rendszertan. Az allalország felosztása. Az osztályok és rendek jellemzése. A nevezetes állatpéldányok ismertetése. K. k. Roth S. „Állattan.“

8. Mennyiségtan, hetenkint 3 órán. a) Algebra. Negativ egész hatványmutatóval bitó, továbbá a positiv és negativ törtmutatóval bitó hatványok értelmezése. Gyök ál változtatása hatványnyá és megfordítva. A hat művelet az előbbi föltétel szerint hatványokkal és gyökökkel. A gyökök osztályozása a rational és irrationalis, a reális és imaginarius gyökök értelmezésének alapján. A képzetes egység értelmezése és jelölése. A logarithmus. A lógatithmus kiszamitása s a vele való művelet. A logarithmus-táblák szerkezete, használata. A logarithmusi egyenletek egy cs több ismeretlennel. K. k. Bonis K. »Algebra.« — b) Mértan. A sikmértan folytatása. A görbe vonalok közöl a kör, kerülék, menteiéi', hajtalék. A szögmértan, különösen a szögfügvények értelmezése hegyes tompa és kihajló szögekre nézve. A hegyes és a 90 fokot meghaladó szögek közti viszony és összefüggés. A szögfügvények növekedése és csökkenése, két szög összegének és különbségének, a kétszeres és félszögek fügvényei. A szögfügvények összegének és különbségének szorzattá, illetőleg hányadossá való átalakítása. Hatom vagy több szög összegének függvényeiről. K. k. Abel K. Mértan.