Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886

25 szervezet rövid ismertetése és méltatása ') több helyen feltalálható. Én most csak azon pontokra terjeszkedhetem ki, melyeken a lenyyel codes befolyása határozottan észrevehető. Fő- tekintettel a budai kánonokra leszek, azonban az ágostaiak pesti kánonait is gyakran figyelembe kell vennem; mert igen sok érdekes és jellemző különbség van a kétféle kánonok nemcsak egyes pontjainál, hanem már czimfeliratainál is.

A budai kánonok 5 szakaszra (sectio), a pestiek 5 részre (pars) osztattak; azon eltéréssel, hogy a pesti kánonoknál a

III. részben a házassági, a IV-ben az iskolai, az Vében a gazdasági ügyek vannak; inig a budaiaknál a rend ez: (III.) iskolai, (IV.) gazdasági, (V.) házassági ügyek.

Az első szakasz, illetőleg rész czime nálunk „De reyimiue el superioribus ecclesiasticis“ az ágostaiaknál csak ,,De reyimiue ecclesiastico.11 Ez a „superim“ sző nagyon emlékeztet, mint megfelelő megkülönböztetés, a codex „subordinates“ fogalmára.

A budai kánonok második szakasza „De disciplina ecclesiastica“ cziraet visel, tárgyalván az 1. fejezetben az egyházi szolgál,: (lelkészek) kötelességeit; a 2-ikban az egyház-fegyelmet, a 3- ikban a rektorok, professorok és mesterek kötelességeit, A pesti kánonok második része, sokkal helyesebben van igy ezimezve: De cf/iciis V. D. ministrorum el auditorum, ordine item circa actus sacros, et de disciplina ecclesiastica.

A budai és pesti kánonok tehát teljesen megegyeznek már abban is a lengyel codexszel, hogy az első főrészben az egyházkormányzat tárgyalásakor csak a főhatóságokról, a „su- periorokról“ beszélnek, a lelkészek számára hátrább van hely: egyszerűen az „egyházfegyelem“ — az „alantas egyháztagok“ körében; vagyis amaz ösmeretes mondást használva, mintegy

______________X_______ “ *

53 —97 lapokon. A pesti kánonokat latin eredetiben ugyancsak Kusmány i. in. '284 -315 lapokon, továbbá Sseberényi i. ni. 21G 270. lapok.

’) Kovács Albert. Egyházjogtan, 218—220. 1. Warga Lajos Egyháztörténetein. 1880. II. 074. lap. Benedek lentebb említett művén kivül idetartoznak még: Klein: Tentamen juris eccl. 40. lap. Dr. Saeberinyi János püspök „Cen- surája“ ismertetve Szeberinyi Andor id. müve 273. s következő lapjain; végre Salamon József czikke. Prédikátori tár VII. 155. 1.