Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1885

I. Egy rész az iskolai egészségtanból. MOKOS GYULÁTÓL.

— 6 — tapasztalható. Orvosok állítják, hogy a mai emberek koránt sem tudnak oly sok vérvesztést elviselni, mint a régiek. Az idő előtti kopaszság sokkal közönségesebb, mint ezelőtt szokott lenni. A fogak kihullása az ifjú nemzedéknél rémitően gyakori. S ha általában az egész testi erőt összehasonlitjuk, az ellentét épen oly feltűnőnek látszik." Mi ezen elszomorító jelenségnek az oka? A physiologusok azt mondják, hogy a testi nevelésnek teljes elhanyagolása mellett a szellemi fejlesztés túlcsigázása.') Sokan beérik azon elszomorító tény constatálásával, hogy az líj nemzedék, minél feljebb halad az iskola tanfolyamaiban, annál gyengébb tehetségű, annál kevesebb iparkodásű, munkájának eredménye annál silányabb: holott ennek egyrészt nem is oka, másrészt pedig a baj orvoslása messze van annak registrálásától. Vannak — főleg az orvosok közt nem kevesen — a kik a tananyagot tartják igen soknak; mások az ismeretek közlésénél a módját helytelenítik, vagy a házi dolgozatok nagy tömegét kárhoztatják, minden bajért közül akarattal egyenesen az iskolát teszik felelőssé. Erre a paedagogus joggal felelhet azzal, hogy az eltanitott anyagra az embernek valósággah szüksége van, míg abból, hogy minden gyermek — még olyan is, a kinek a tanuláshoz sem kedve sem tehetsége nincs •— szülői által a tudományos pályára kényszeríttessék, sem az illetőnek magának, sem az emberiségnek haszna nincs, sőt ellenkezőleg kára származik, mert mig képességüknek megfelelő hasznos pályától vonatnak el, épen ezek teremtik meg a tanodában azon állapotokat, a melyekből a túlterhelés vádja származott. Még is ugy látszik, ha ilyenekre ') Étinek igazolására utalnak a többek közt, mint eklatans bizonyítékra, a tanuló ifjú idejének beosztására. Naponként iskolában tölt 4—5—6 órát; leczkére készülnie kell legaiább ugyanannyi ideig; tanul azonkívül német, franczia, angol, olasz nyelvet, zongorát, hegedűt, sőt rajzolni, festeni stb. egyik ezt, másik amazt, naponként szintén 1—2 órán ; bentülő — leginkább szellemi — munkával tölt tehát minden nap egész 14 órát. Ha tehát 8 órát alszik, nem marad 2 óránál több ideje az étkezésre és arra, hogy elzsibbadt tagjait kinyújtogassa, tüdejét kiszellőztesse, fejének forróságát a hűvös esti szellővel enyhittesse.