Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1885

I. Egy rész az iskolai egészségtanból. MOKOS GYULÁTÓL.

— 25 — Normális tartás mellett ugyanis a fej súlypontja a hátgerincz csont alkotmányán nyugszik és általa hordoztatik, úgy hogy a nyakizmoknak egyéb feladatuk nincs, minthogy azt ellensúlyozzák. Ama kis előre hajlás azonban elégséges, hogy a súlypont a hátgerincz előrészén túl kítolassék. Most a nyak izmoknak kell azt tartamok, hogy előre ne essék. Rövid idő múlva a fej gyors rángásszerü billenésekkel még is előre esik, mert a nyakizmok kifáradván, feszültségüket rendre elveszitik. Most ezek munkája a felső hátizmokra hárul. Csakhamar kifáradnak ezek is és a gyermek kénytelen könyökeire nehezedni. Ezek a felső kart támasztják, ez megint a vállat s igy lóg a fej mindaddig, mig ezen részek is elfáradván, a mellnek az asztal szélén kell nyűg- és támpontokat keresnie. Ezen kényszer-helyzet a gyermeket a természetes testtartás iránti minden érzékétől megfosztja. A további romlást ő már nem veszi észre. Csak akkor érzi, ha közben-közben szünetek alkalmával felegyenesedik, milyen jól esik a természetes állás. Figyeljük meg tanítványaink at, midőn az iskolában Írnak, látni fogjuk, hogy csakugyan igaz: mind neki veti mellét az asztalnak, nem lustaságból, nem mintha figyelmeztető intéseinket elfeledték volna, hanem mivel hátizmaik kifáradván igy ülnek legkényelmesebben, másként ülni nem is képesek. Pedig ezen előre esésnek, meggörnyedésnek igen veszélyes következményei szoktak lenni. Minél távolabb van az asztal az ülőkétől, a törzs súlypontja annál messzebb mozdul előre, annál hamarabb kifáradnak a nyak- és hátizmok, tehát annál hamarabb támaszkodik a gyermek az asztalhoz (ha karjai és szeme nem kényszerítenek is a közeledésre): de egyszersmind annál nagyobb súly is nehezedik a mellre, annak különösen felső részére. A mellcsont és a bordák szabad mozgása ezen nyomás folytán akadályoztatik, a mell ür nem nagyobbodhatik, a tüdő nem tágulhat ki, a légzés folyamata tehát elégtelenül a tüdőknek csak alsó részében meliet végbe. Minthogy a felső lebenyek csúcsai rendeltetósök szerint nem működhetnek, elcsenevésznek, elsatnyulnak. A mell elveszti domboruságát, ellapul, felső része külö-