Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1885

I. Egy rész az iskolai egészségtanból. MOKOS GYULÁTÓL.

— 10 — •— kit érdemei avattak öreggé, de ki lángoló buzgalmánál íogva törhetetlen nemes erejével ifjú marad — mint minden egyébben, a mihez fogott, nagyot alkotott az iskola felszerelésében, padokkal ellátásában is. Intett, buzditott, figyelmeztetett és tanácsolt, folytonosan beszólt és irt ezen kérdésben sokat, úgy hogy a nálunk keletkezett mozgalom megindítója és középpontja levén, nemzetét már ezáltal hálára kötelezte maga iránt. Tette pedig mind ezt azért, mert felismerte a nagy veszélyt, melylvel a rossz padok fenyegetik a tanuló egészségét. ,.Nagy fontosságú a tanulóra nézve — igy nyilatkozik a Néptanítók Lapjában '), hogy mi módon van szerkesztve az a szók (iskolai pad), melyen ül ós a melyben a reá mért munkát végeznie kell. Mert ha már magában véve az ülés az egészségre ártalmas lehet, mennyivel kártékonyabban hat az a tanuló egészségére, ha az az iskolai pad, a melyben ül és munkálkodik, czélszerütlenül van megalkotva; biztosra lehet venni, hogy a tanulók legnagyobb része a rosz iskolai padok miatt helyrehozhatatlan testi bajoknak van alávetve." I. A padok magassága. Egyik legszembeszökőbb hiba, a melyet leggyakrabban elkövetünk, az, hogy modern Prokrustesként egyenlő nagyságú padba kényszeritünk ifjút és Öreget, kicsinyt és nagyot. Osztatlan népiskolánk alig-alig találkozik, a melybe különböző nagyságú padok volnának betéve, mig az osztottakban, valamint a magasabb iskolákban, — ha gondoltak is erre a tervezők, gondoskodásuk a leggyakrabban hijába való, midőn az eg}^es osztályokat népességük szerint évenként más-más terembe kell utasítani, vagy midőn az egyes tantárgyak — főleg a demonstrativ tudományok, a természettan, a természetrajz, vegytan, továbbá több helyütt a földrajz, a történelem, a szépírás, a szabadkézi rajz — utóbb minden osztálynak ugyanazon teremben taníttatik *) Néptanítók Lapja XVII. évfolyam 47. szám.