Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883
III. Szükséges-e nekünk, magyaroknak a német nyelv tudása? Dr. Fischer Lajostól
- 29 — Lehetünk-e hálátlanok a német bölcselet nagy alkotásai iránt ? Spinozától kezdve, ki lényegtanával az újkori bölcseletnek atyja volt Németországban, Leibnitz, Wolf, Kant — a criticismus hatalmas megalkotója, Fichte, Sehelling, Hegel Schleiermacher , Schopenhauer, Herbart, sőt napjainkban egész Dühringig legio azok száma, kik a különböző rendszerek szorgalmas munkásai voltak s óriási terjedelmű irodalmat teremtettek. Az embertan megalkotói, művelői s hatalmas terjesztői a németek; az ethnologia sehol sem virágzik jobban, mint náluk; az orvosi tudományokban zászlóvivők; a jog- és államtudományok terén Gneist, Holtzendorf, a természettudományokéin Dowe, Helmholz valóságos tekintélyek. Vagy tán azt mondhatná valaki: minek nekem a nyelvet megtanulni, ha a költészet virágait élvezni, a tudomány vivmányait fel akarom használni, megvannak azok jobbadán, legalább a nevezetesebbek magyar forditásban is; minek nekem az eredeti nyelv birása? Helyes! Hiszen ha jobb nincs, a jó is jó, de a jobb mindig ellensége a jónak. Tudjuk, az eredeti a forditásban, legyen az a legjobb, mindig vészit; a ki az eredetit élvezheti, nem nyul a forditáshoz. — Nagyon közeli példával élek. Városunk alatt foly a Tapolcza, iszszuk is holmi dolgokkal saturált vizét, de jól tudom, mindenkinek jobban esnék, ha kristáltiszta forrásából menthetne. Óhajtjuk, hogy nemzeti kultúránk a művelt népekének szinvonalára emelkedjék, hogy irodalmunk ismert legyen mindenütt , hova a közművelődés napjának sugarai elhatnak. Óhajtjuk, hogy ezen forrás patakká, folyóvá, folyammá dagadjon, melyből mások is enyhíthessék tudomány- s művészeti szomjukat; de hogy azzá lehessen, a tudománynak bő érre van szüksége. Tanulj, hogy taníthass! . . , De tekintsünk el a tudomány, müitészet s műélvezet követelményeitől. Egy állam nem alakulhat tudósokból s művészekből; ez nagyon is ideális állam lenne. Az állami lét első feltéte a kedvező anyagi állapot. Először élnünk kell, azután jólétet, miveltséget teremteni. A megélhetéshez nem kell sok,