Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

III. Szükséges-e nekünk, magyaroknak a német nyelv tudása? Dr. Fischer Lajostól

- 29 — Lehetünk-e hálátlanok a német bölcselet nagy alkotásai iránt ? Spinozától kezdve, ki lényegtanával az újkori bölcselet­nek atyja volt Németországban, Leibnitz, Wolf, Kant — a criti­cismus hatalmas megalkotója, Fichte, Sehelling, Hegel Schlei­ermacher , Schopenhauer, Herbart, sőt napjainkban egész Dühringig legio azok száma, kik a különböző rendszerek szor­galmas munkásai voltak s óriási terjedelmű irodalmat terem­tettek. Az embertan megalkotói, művelői s hatalmas terjesztői a németek; az ethnologia sehol sem virágzik jobban, mint náluk; az orvosi tudományokban zászlóvivők; a jog- és ál­lamtudományok terén Gneist, Holtzendorf, a természettudo­mányokéin Dowe, Helmholz valóságos tekintélyek. Vagy tán azt mondhatná valaki: minek nekem a nyel­vet megtanulni, ha a költészet virágait élvezni, a tudomány vivmányait fel akarom használni, megvannak azok jobbadán, legalább a nevezetesebbek magyar forditásban is; minek ne­kem az eredeti nyelv birása? Helyes! Hiszen ha jobb nincs, a jó is jó, de a jobb mindig ellensége a jónak. Tudjuk, az eredeti a forditásban, legyen az a legjobb, mindig vészit; a ki az eredetit élvezheti, nem nyul a forditáshoz. — Nagyon kö­zeli példával élek. Városunk alatt foly a Tapolcza, iszszuk is holmi dolgokkal saturált vizét, de jól tudom, mindenkinek jobban esnék, ha kristáltiszta forrásából menthetne. Óhajtjuk, hogy nemzeti kultúránk a művelt népekének szinvonalára emelkedjék, hogy irodalmunk ismert legyen min­denütt , hova a közművelődés napjának sugarai elhatnak. Óhajtjuk, hogy ezen forrás patakká, folyóvá, folyammá da­gadjon, melyből mások is enyhíthessék tudomány- s művé­szeti szomjukat; de hogy azzá lehessen, a tudománynak bő érre van szüksége. Tanulj, hogy taníthass! . . , De tekintsünk el a tudomány, müitészet s műélvezet kö­vetelményeitől. Egy állam nem alakulhat tudósokból s művé­szekből; ez nagyon is ideális állam lenne. Az állami lét első feltéte a kedvező anyagi állapot. Először élnünk kell, azután jólétet, miveltséget teremteni. A megélhetéshez nem kell sok,

Next

/
Thumbnails
Contents