Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

kezdetének. Anaximenes (529 vagy 548 Kr. e.) a levegőt egyetemesebb elemnek gondolta mint a vizet, mivel a viz is légalaköt vehet fel, azért a Thales állal felvett őselem helyébe a levegőt lette; ennek helyébe apolloniai Diogenes (460 Kr. e.) — a lég és lélek között levő hasonlóságból kiindulva — ismét mást; a lélek nyilvánulását, az értelmet telte, s tartotta a létezők kezdetének. A mathematikai iskola abslracliókhoz hajló irányzala a létezők végokául egészen elvont fogalmakat veit fel, igy milelusi Anaximander (610 Kr. e.) a végtelent, Pythagoras a számokat. Heracleitos (503 kr. e.) már felismerte az anyagnak örökös változását, az egyes dolgok átalakulását, mulékonyságát, azért a tüneményeket ellentétes erők küzdelmének tartotta, s a tűzben gondolta feltalálhatónak azon erőt, mely a változó és múló dolgok felelt mint örök léttel bíró uralkodik, A cosmologicus elmélkedés Anaxagorásnál (496. körül Kr. e.) egészen uj irányba tért 0 belátta, hogy a létezők kezdetét egyetlen princípium felvételéből kimagyarázni nem lehet; belátta, hogy a tünemények örökös változásaiban is van örök és változhatatlan: az anyag és azon szabályszerűség, mely a változások szabályos lefolyásában nyilatkozik és azok felelt uralkodik; azért kimondotta, hogy a dolgoknak kezdetök nem volt, végük sem lesz, azok nem egy princípiumból származtak, hanem sok és végetlen különféleségü elemi magvakból — a homoeomeriákból — állanak, melyeket összehangzó rendszerbe a főve, a mindenség mozgató ereje állított: igy az anyag és a rendező ész az öröktől fogva valók. E nézetnek folytatása Empedoclesó (444. Kr. e.), akinek cosmologiájában a számtalan hoinoeomeria helyett csak négy elem szerepel; alakító erő a szerelem, mely állal hajtva az elemek keveredtek, és igy a mi létezik, nem egyéb „csak keveredés és aztán a keverlnek különválása; ezt nevezik tudatlan halandók születésnek és halálnak." l) De különösen az abderai Demokritos volt az (460 Kr. e.) aki Anaxagórásnak a homoeomeriákról való lanát jelenlékenyen megjavítván, az atomelmélet első megalapítójává lelt. Munkáiból csak néhány lapra terjedő töredékek maradtak reánk, s cosmoiogiájának alapelveit Lange') a következőkben állította össze: Lewes: A philosophia története 260 1. 2) König Gy. A természettudományok kezdetei. 53 1.