Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 4i — nagyobb, mint a molekula hatáskörének sugara '). —• A molekulák szabad úthosszának absolut nagyságát Maxwell számította ki először Stokesnek a gázok belső zsurlódásáró! felállított hypothesise és kísérletei alapján, s azt közel 0. 00006 mm.-nek találta. Clausius azt is kimutatta, hogy a molekuláknak progressiv mozgásukon kívül még más mozgásuk is van, s ezt az alkotó részek mozgásának nevezte. Továbbá, hogy a molekulák között csak ritkán történik normális ütközés, és ennek következtében a molekulák forgó és rezgő mozgásba is jutnak. Az egyes gázmolekulák sebességéből s szabad uthoszszukból az összeütközések száma is meghatározható volt; igy p. o. a levegő egy molekulájának összeütközése 0

H-nál és a szabályos légsulymérői állásnál másodperczenként 4700 milliónak találtatott, feltéve, hogy középsebessége 477 m. A molekulák átmérőjének, térfogatának, súlyának meghatározásával Stoney, Loschmidt, Thomson, Clerk Maxwell, Van der Waals foglalkoztak. Stoney a molekulák számát egy köbmilliméter levegőben 10

l

8-nak találta, Van der Waals 2) pedig egy gömbalaku molekula térfogatát * n 0.00000027 köbmilliméternyinek, és igy a köbmilliméterben levő légmolekulák számát 5.10

1

6-nak találta, a mi Stoney számítása eredményének mintegy huszad része. Van der Waals szerint a molekulák egymástól való távolsága 0 0000025 mm. és egy hydrogén alom súlya 10 2

1 milligrammot tesz. Végre az anyag alkatáról való hypolhesisek közül megemUlendőnek vélem William Thomson elméletét az örvénylő atomokról. ,

!) Az örvénylő mozgások különös tulajdonságait először ílelmholtz fejtegette ,,

lieber Integrale der hydrodynamischen Gleichungen, welche den Wirbelbewegungen entsprechen

1"* czimü értekezésében s ezekre alapította Thomson a maga elméletét. Ezen elmélet megérthelése végett Thomson a következő kísérletet lelte: vett egy koczka alakú zárt szekrényt, a melynek egyik oldalát süni, jól záró szövet képezte, s az ennek szemben álló oldalon kerek nyilas volt; a szekrény fenekére *) L. WülJner: Lerhrbuch der Experimentalphysik. III. Bd. S. 311—314. 2) Van der Waals: Die Continuität des gasförmigen und flüssigen Zustandes. Zehntes Kapitel: Molekulare Dimensionen. S. 106—112. 3) Tait: Vorlesungen über einige neuere Fortschritte der Physik. S. 241—258