Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. Ha az egyes népek fejlődéstörténetét vizsgálva azt látjuk, hogy a nagy kultúrnépek fejlődésében kivétel nélkül követik egymást a költészet, a bölcselkedés és a természettudományok korszakai, és e nagy korszakok egymásutánja még az egész emberiség történetében is félreismerhetetlen '): az emberi szellem által a természettudományok terén megfutott utat: a természettudományok fejlődéstörténetét vizsgálva arról is meggyőződünk, hogy a fejlődés uj irányt jelző csapásainak ama sorrendjét a természettudományok—, sőt az egyes természettudományi fogalmak és hypothesisek fejlődésében is fel lehet találni, ezek történetének is meg van a maga praehistoricus, vallásköltészeti phitosophiai és természettudományi korszaka. Mint a mai, úgy a történelem előlli idők emberének is küzdenie kellett léteiéért az emberekkel, az állatvilággal, az évszakok viszontagságaival és a természet mostohaságával, s hogy e küzdelemben megállhasson: védő, támadó és fentartó eszközökre volt szüksége. Ezen eszközök feltalálásában az állatok szervezetének s az egyes szervek használatúnak megfigyelése mindenesetre nagy segítségére volt; A hires loi des trois états —- a három fok törvénye. »Ez a törvény nem azt állitja, hogy az emberek különböző történeti korszakokban és egymásután lettek volna e három rendbeli fokon; hogy lett volna idő, midőn egy nemzet vagy akár csak egy törzs kizeírólag theologikus, kizárólag rhetaphysikius, vagy kizárólag positiv lett volna. Ez a törvény csak a^t mondja, hogy azoknak a főfogalmaknak, melyeket az ember magának a világról, önnön magáról és a társadalomról alkot, három fokon kell átha,ladniok — változó gyorsasággal, különböző társadalmi föltételek között, de változatlan rendben. — Ezeket a szükséges fokokat nevezi Comte theologiai, metaphysikai és positiv foknak.« Lewesr A philosophia története. Angolból ford. Dr. Bánóczy József. III. kötet, 544—5 lap. I