Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 33 — természettudományoknak közös czélja az lett, ,,hogy a mindennemű változások alapját képező mozgásokat és hajtó erőket felismerjük, tehát az összes tudományokat mechanikára vezessük vissza," ') a chemia is mechanikává, az atomok mechanikájává változott. A testek szerkezetének az atómelmélet segítségével való kimagyarázásánál az a kérdés is felmerült, hogy —• mivel a fény és sugárzó hő kimagyarázása végeit fel kell vennünk egy a világegyetemet betöltő igen finom és nagyon ruganyos anyagot, akár rezgéseknek, akár Maxvell ujabb elmélete szerint

2) electromagnetikus háboritásnak tartsuk is a fényt, — ezen finom anyag létezik-e? ha létezik: mi a szerkezete, mi szerepe és helyzete van a molekulák megalkotásánál? mivel az atómok vonzó hatásának arra is ki kell terjedni, mint anyagra. Sir W. Thomson a világtért betöltő közegnek létezését az által bizonyította, hogy mivel a fény és sugárzó hő mozgás, hogy a mozgás tovább haladhasson a világtérben: kell létezni valaminek a mi mozog, s e mozgás eleven erejéből bizonyos határokat is meglehet állapítani, a melyek közölt a mozgó közeg sűrűsége foglaltatik. Ez alapon való számításai által azon eredményhez jutott, hogy az éter rendkívül ritka, de azért tömege absolute semminek nem tekinthető, s belőle a földünkével egyenlő térfogatú tömeg nem nyomhat kevesebbet 2775 fontnál Encke a róla nevezett kis üstökösön azt észlelte, hogy az folytonosan szűkebb pályát ir le a nap körül és kisebb idő alatt futja meg pályáját, s e körülményt az éter ellenállásának tulajdonította. Oppolzer bécsi csillagász a Winneckeféle üstökös pályaelemeinek számításánál 1880-ban Encke észleletével egyező eredményhez jutóit 4). Poisson az étert részecskékből állónak tartotta, mivel valószínűtlennek tartotta azt, hogy a fényrezgések valamely folytonos közegben továbbterjedhessenek mint trans') Helmholtz: A természettudományok czéljíról és haladásáról. Népszerű tudományos előadások, 368. 1. Kirchoff: A természettudományok czélja. Természettudományi értekezések, 229 1. 2) J. C. Maxwell: A treatise on electricity and magnetism. Oxford 1873. 3) Helmholtz: A bolygó rendszer keletkezéséről. Népszerű természettudományi előadások. Budapest, 1878. 287 1. Astronom. Nachrichten. Nro. 2314. 3