Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 28 — rili el '). Vatvl Hoff szerint tehát a testek egyik physikai sajátsága az atómok elhelyezkedésé öl fiigg. Mitseherlieh az általa felfedezett isomorphismust az atómok számának lulajdonilotta. Azon törekvés nyomait, hogy a lestek ehemiai és physikai tulajdonságai az atómok segítségével magyaráztassanak meg, az ujabb alomelmélelben lépten-nyomon feltalálhatjuk, a mi nagyon természetes, mert. az atómelméletnek. mint hypothezisnek éppen ez képezi lét ele jogosultságának alapját; ebből folyólag azon törekvés is folyton előtérbe lépett, hogy a ehemiailag egyszerű testek az atomok közös tulajdonságai alapján foglaltassanak rendszerbe. Dumas az elemeknek melallok és melalloidokra való régi beosztását elfogadván, a metalloidokat öl csoportba foglalta össze. A melallok beosztása már nehezebb volt, mivel itt. egyes elemek az egyik csoporttól a másikhoz mintegy álmenelel képezvén, az egyes csoportok kö/ölt szükséges bahirés — C = O; I O I H képzeljük most már a tetraéder egy lapját a papiros síkjában; akkor a három atomcsoport egy háromszögöt alkot, a közepén álló hydrogén atomot pedig e háromszög síkjából függélyesen kiemelkedve kell képzelnünk, s proiectiója összeesik a molekula magvát képező szénatoméval, azért a szénatomot nem jelöljük, H I H-C-H H I H 0 1 O—C — O—H most a háromszög alapján fekvő atomcsoportokat felcseréljük H I H—C—FI H H í ü H-O— | —C ^ O *) A tejsav négy alomcsoportja H H | I , | , o 11- C — I I H II