Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 19 — igazaK. ele minthogy az érzéklelek nz összes ismeretvilágot nem alkotják meg: van még rajtuk kivtil az ismeretnek egy forrása: az elmélkedés '). Mind a két elméletnek meg van a maga különös hibája; amaz az anyagnak mint valósággal létezőnek megtagadása miatt gyakorol reánk visszataszító hálást, mivel nem vagyunk képesek felfogni, hogy az erő miképen nyilatkozhatnék anyag nélkél, miképen volna lehelő a mozgás mozgó test nélkül; emennek a Lucretius C. lankölleményében kifejtett merev malerialismusa idegenitett el sokakat: — hogy a szellem mily lest, és azután miből állolt Légyen elő, — szándékom megmagyarázni. Hát legelőbb is, igen vékonyka, parányi magokból Apró s egyszersmind kerek és sima őselemekből; — _ — — — — _ — kell hogy Benne a légi elem jó nagy sokaságba mozogjon. Kell — hozzájuk még más valamely negyedik lényt Adni, de melynek már éppenséggel neve sincsen "). Mindkettőnek legfőbb hibája azonban az általuk alkalmazott subiecliv módszernek elégtelenségében gyökerezett, azon módszerében, melyet a philosophia az ó és középkorban, sőt az ujabb korban is hosszú időn keresztül követett, s kétezer év alatt a keletkezett rendszerek egyikét a másika után temette el; bennük a speculalio vitte a főszerepet, azért a subiecliv módszer alkalmazásának korát a természettudományok philosophiai, vagy talán helyesebben metaphysikai korszakának nevezhetjük. I)e a két elmélet között közös jellemvonásuk, közös hibájuk mellett is nagy kiilömbség van, mert a dynamikai elmélet az erőt tekintvén az egyedül létezőnek, ez által a lét nagy problémájának kérdését nem csak meg nem oldotta, de a megoldást egy lépéssel sem vitte előre, mivel — mint Duhois-Reymond mondja 3) — „az erő semmi más, mint a bennünk gyökerező személyesítő hajlam ') Lewes: A philosophia története. I k. 266—7 1. • 2) Fábián Gábor: Titus Lucretius Carus tankölteménye a Természetről. Harmadik könyv: 178—244 vers. 3 König Gy.: A természettudományok kezdetei. 9—10 1. 2*