Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

scovich ragusai jézsuitának 1715—t

oI 1757-ig megjelent dissertatióihan ') találhatók legjobban kifejtve és a természettudományok vívmányaival alaposan támogatva. Elméletének főbb vonásai a következők: ") Az anyag első elemei általában oszthatatlan és kiterjedés nélküli pontok, melyek a térben ugy vannak eloszolva, hogy két-két pont egymástól mindig bizonyos távolság állal van elkülönítve, amely távolság nagyobbá vagy kisebbé lehet, de egészen nem semmisülhet meg, mért ez esetben a két pontnak össze kellene esni, az az a közönséges értelemben vett térnek egy és ugyanazon oszthatatlan pontjára esni, igy egymást áthatni, ami a testeknek a physikusok által általánosan elfogadott áthalhalallansága törvényével ellenkeznék. Ezen pontok egymással nem is érintkezhetnek, azokat mindig bizonyos tér választja el egymástól, ez mindazonáltal nem azt leszi, hogy a tér a testekben van, hanem azt, hogy a lestek részecsei úsznak vagy lebegnek a térben. Ez a nézet nem zárja ki, hogy azon pontokban meglegyen azon képesség, miszerint nyugalmi helyzetüket megtartsák, vagy azon irányban egyforma mozgást végezzenek, a melyekbe egyszer hozattak, ha azok a természetben külön egyenként léteznek is; és hogy az egyes pontok mozgásai egy közös mozgássá rakassanak Össze az* erők és sebességek összetételének ismeretes törvényé szerint, ha az egyes pontok egyenként más-más helyen léteznek is. Honnan van azon képesség, hogy az egyes pontok egyszer elfoglalt helyzetüket megtarthatják (vis inertiae), a legfőbb alkotó önkéntes akaratától függ-e vagy azon pontok természetétől, vagy valamely tulajdonságától, vagy mi az? ne kutassuk, mert ha kutatni akarnánk is, még csak reményünk sem lehet, hogy feltaláljuk. Ugyan ez áll az egyes pontok között működő mozgató erőkről is. Ezeknek a törvénye az, hogy igen kicsiny távolságban mint taszító erők nyilatkoznak, s hatásuk a szerint növekedik in infinitum, amint az egyes pontok közölt levő távolság in infinitum fogy, s a szerint fogynak, ') Ez értekezésekben letett alapelvek „Theoria philosophiae naturalis reducta ad unicam legem virium in natura existentium auctore P. Rogerio josepho Boscovich, Societátis Jesu Venetiis 1763." munkájában vannak összefoglalva. 2) G. T. Fechner: Ueber die physikalische und philosophische Atomenlehre. Zusatzcapitel, S. 239—244.