Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881

I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde

— 7 — az önzetlen lélek nyilatkozata; amaz mások kárát, emez mások hasznát (gyakran önkárosodásával) célozza. I. A rossz tényezői a) a tehetetlenség, a jó szándékos elmulasztása; a tehetetlen lélek vagy az érzéki rabság vagy a lelki törpeség állapotában sinlik, amazt érzékei vezérlik, emez lelki életét nem képes a világgal szemben érvényesíteni, b) A kártékonyság, a rossz szándé kos elkövetése mások kárának akarásával, ennek tényezői az erkölcsi piszkosság s rosszakarat; erkölcsileg piszkosak a trágár s álszemérmes, a frivol s képmulaló; a rosszakarat nyilvánul a brutalitásban s bűnben. Mindezek kellemetlenül érintik a lelket, visszatetszést szülnek. II. Az erkölcsi jónak, mely mindenkire nézve egyformán jó, tényezői a) az erény, a jó szándékos gyakorlása, melynek alkotó elemei: a lelki erő, mely uralkodik az érzékiségen, s lelki nagyság, mely mindentől függetlenül gyakorolja az erkölcsi jót; b) az ártatlanság-, a rossz kerülése, ennek alkotó elemei: az erkölcsi tisztaság, melynek köréhez tartoznak: a szeplötlenség. a bizalom, a nyíltság; — s a jószívűség, hová a nyájasság, gyöngédség, udvariasság tartoznak. Mindezek rokonérzést keltenek, kellemes hullámzásba hozzák a lelket Ugyanazon anyag (substratum) mely a lelkiismeret szava szerint jó; az izlés szempontjából szép, s iuy az erkölcsi fogalmak széptani fogalmakká lesznek. Az erkölcsiség tényezői a tetszés va<iy nem tetszés érzelmét keltik lelkünkben. Tetszik pedig a jó. s ez a jó izlés szempontjából szép, következőleg a jó alkotó elemei is tetszenek, tehát széptani fogalmakká lesznek, s igy az erény fenségnek neveztetik s ennek tényezői ugyanazok, melyek az erényé t. i. a nagyság s erő; — az ártatlanság aesthetikai szemponlból kellem, tényezői ugyanazok, melyek az ártatlanságé t. i. az erkölcsi tisztaság, mely széptanilag bájnak — s jószívűség, mely kedvesnek neveztetik. A rosz a rút, a tehetetlenség széptanilag alnesonyság, a kártékonyság undokság. Látjuk tehát, hogy az erkölcsi fogalmak egyszersmind széptani fogalmak; s az ember erkölcsi életében előfordulók, nem csak erkölcsiek, hanem széptaniak is. Érzéki természetünknél fogva az erkölcsi fogalmakat álvisszük a természet tárgyaira is, — bár azoknál sem erkölcsiségről, sem erkölcstelenségről nem lehet szó, — s igy a természet tárgyai is a bennök feltüntethető erkölcsi fogalmak alapján