Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881
I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde
.— 11 — a törlénet lényegét sértené pl. Plutarchos görög történetíró nyomán általánosan elterjedt tudás, hogy Julius Caesar meggyilkoltatása alkalmával látván, hogy fia Brutus is ellene emelé tőrét, elfödte arcát s e szavakat mondá: Es le is fiam Brutus? — az ujabb lanuságok s/érint e mondás nem igaz, s méi»is sértöleg halna reánk, ha valamely niüvé.-z e jelenet tárgyalásánál e szavakat kihagyná; történetileg ugyan hiven járna el. de megsértené az általános ludást. Vannak lényegtelen vonások, melyek ugy összeforrnak a lényegesekkel, hogy ezeket kihagyva megsértjük a történeti hűséget; de viszont vannak oly lényegtelen vonások, melyek lényegesekké sohasem lesznek, sőt ezek feltüntetése által a mű prózaivá sülyed, ellapul. — A lélektani hűség azt kivánja, hogy az emberre, mint bizonyos faj, nemzet vagy család tagjára ismerjünk, sőt megkívánjuk, hogy ugy ismerjünk rá, mint ki az emberi lélek örök törvényei szerint működik. II. Eredetiség. Szép a mű, ha benne a művésznek saját érzel mei s gondolatai nyernek kifejezést Az eredetiség tényezői az őszinteség s okos phantasia, az a tehetség, melynél fogva a művész saját tárgyának alakot is tud adni. Sokan vannak, kik szép gondolataikat s érzelmeiket nem képesek művészi formába önteni,- mások képesek ugyan szép alakot teremteni, de nincsenek gondolataik, érzelmeik, ezeket másoktól szedegetik. Az eredeliség hiányából származik a majmolás. III. Szabályosság vagy stílszerűség. S ilszerű a mű, ha az illető művészeti faj szabályai szerint készül; ha az anyaggal úgy bánik a művész mint az illető miikor megkívánja pl. ha valamely festő a német alföldi iskolához akar tartozni, akkor ugy kell a színeket kevernie, a mint ezen iskola hagyományai kívánják; — továbbá megkívánja a stílszerűség, hogy a művész tudjon bánni anyagával pl. a köllő a nyelvvel, a szavakkal. A művészről, ki jól lud bánni az anyaggal azt mondjuk, ho<ry technikája van. ügyes, a legnagyobb fokú ügyesség virtuózságnak neveztetik. — Az ügyesség, vagyis az anyaggal bánni tudás hiányából származik a kontárság; ki pedig nem a művészet szabályait s célját, hanem saját szeszélyeit követi alkotásaiban, az hóbortos, pl. ki a zenével a festészet ezéljál akarná elérni. IV. Az összhang. Az összhang nem egyéb, mint a mű megegyezése önönmagával, vagyis megegyezése az egésznek a maga részeivel;