Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

I. Értekezés: A franczia nyelv étymologiája. E. Szabó Lajostól

— 9 — lobi) szó értelme lényegesen megváltozott, mig azok francziává lőnek, hogy majd elveszte sok azon tágkörü jelentését, melylyel az eredeti latin nyelvben birt, majd mások, melyek azelőtt egyedi jelentésűek vol­tak, most általános fogalmak kifejezésére szolgálnak, például car­pen tar ins, melynek jelentése kerékgyártó, a francziában charpen­tier ács jelentéssel bir. Caballus, mely a rómaiaknál a nálunk szokás szerint használt gebe (rósz ló) nevezettel volt azonos — a francziá­ban, értelmében magasabb jelentéssel bir: cheval = ló. Jumen­tum a latinban egyes állatcsoportra alkalmaztatott, a francziában ju­ment — kancza — már részleges jelentésűvé lön. Car ruca, mely bármi szekér elnevezésére vonatkozott a latinban, a francziában char­rue különösen aratószekeret jelent. Ilyenforma értelemváltozásokat nem pusztán a latinból a fran­cziába való átmenet után tapasztalunk, hanem még az ó francziából az új francziába való átszármazásnál is „A nyelv a használatban folyton átalakul" monda Varró, és ha csak a franczia nyelv történetébe pil­lantunk is, ugy tapasztalni fogjuk, hogy már itt az ó francziából az újba való átköltözés alkalmával sok szó — értelmében vagy bővült vagy szűkebb körre vonult össze, pré (pratellumból) kis rétet jelentett a régi francziában, ma e jelentéstől eltérve, fegyházudvari jelent, jelentvén megelőzőleg a fegyházak mögött rendesen lenni szokott kis rétet. Attraper az ó francziában tőrben fogni jelenté, ma általáno­san, elfogni, jelentése van. Sok műszó, a mesterségekbén használt specialis szavak, általános jelentésüekké váltak. Ezen értelemváltozások mellett a képletes áttételek a nyelv ala­kításában szinte nagy szerepet játszanak, a latin köznép nyelvéig vissza vezethetők, mint ez a következő érdekes példákban igazolható: testa (törölt fazék), gurges (örvény, botollus (hurka), pel Iis (bundabőr) szavakból a modern francziába származtak tele (fő), gorge (a torok), boyau (bél), peau (bőr) stb. szavak; pedig ezen fogalmaknak a clas­sikai latinban caput, gutlur, intestinum, cutis stb. felelnek meg, ama­zok tehát csak képleles áttételek, a latin köznyelvben már használat­ban voltak az ilyen képletes kifejezések Tertullian például használja botellusl, intestinum helyett; ilyen képletes alakzatokat a nép ajkáról mindenkor hallhatni ma is, például bergeronnette (petite bergére szórni szóra áttéve) egy madár neve, mely a nyájat szokta követni

Next

/
Thumbnails
Contents