Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

II. A főiskola kormányzata - III. A főiskola alkatrészei - D) Gymnasium

— 32 — tanra vonatkozó bevezető általános szabályok; az igehatározatlan módja; igető : egyszerű s összetett idők ; ige idők képzése, személyragok ; idő és mód jellemzők ; a rendes és hangmásló igék ragozása ; a segédigék használata az összetett időkben ; némely hangmásló igék különösségei; 1—43 §-ig. II. Gyakorlati rész. Fordították az 50 — 106 sz. a. gyakorlatokat németből magyarra, magyarból németre, a mondatokat átalakítás és párbeszélgetésre használva. — 2-ik félévben. I. Elméleti rész: Rendhagyó, visszaható, személytelen és az összetett igék ragozása ; a mód jelentő segédigék és a rendes segédigék használatára vonatkozó szabályok. — Az igék képzése ; határozók, elöljárók, kötszók tana ; 44 -54 §-Ig II. Gyakorlati rész: — Fordították a l06~l50 sz. a. gyakorlatokat németből magyarra, magyarból németre, a mondatokat átalakítva s párbeszélgetésre használva. — Kézikönyv : Ballagi Károly. Német nyelvtan. — Hetenként 4 órán. 5. Történelem. I ső félévben; Az újkori történetek első korszaka, Amérika fölfedeztetésélöl a westphaliai békekötésig (1492—1648.)— 2-ik félévben : Az újkori történetek második korszaka a westphaliai békekötéstől a franczia forradalomig (1648—1789) és a harmadik korszak a franczia forradalomtól a legújabb korig, vagyis 1789—1848-ig Kézkönyv: Batizfalvy István. Vezérfonál A Világtörténet Első oktatásánál III. R. Újkor. — Hetenként a földrajzzal együtt 4 órán. 6\ Földrajz. 1-sö félévben : Észak és Közép-Amérika. — 2 ik félévben : Dél-Amerika és Ausztrália polgári földrajza. — Kézikönyv : Hauke Fr. — Környei J Egyetemes Földirati Tankönyve. — Hetenként a történelemmel együtt 4 órán. — Észak-Amerikai Egyesült Államok. Észak-Amerika, Dél-Amerika és Ausztrália térképeit lerajzolták, 7. Mennyiségtan, t-ső félévben: Számtan :a> A hatvány és gyök fogalma, gyakorlatokkal a hatványozás és gyökőzésben a 2, 3, 4, 6-dik gyökig. — bj Zérus, egy, végetlen nagy, végetlen kicsiny megismertetése mennyiségtani szempontból.— c) Összegnek, különbségnek, szorzatnak, osztatnak egy eredeti kifejezéshez való viszonya.— Mértan: a) A háromszögök tana; különösen ismertetése a háromszög oldalainak és szögleteinek, s ezek egymáshozi viszonyának. — b) A háromszögöket illető alapigazságok. — c) A háromszögök fajai és magassága ; a háromszögök hasonlósága, egyenlősége és összeesésének tana. — 2-ik félévben: Számtan: a) Eredeti kifejezéseknek összeg, különbség, szorzat, osztathoz való viszonya,—b) Összegek, különbségek, szorzatok és osztai