Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1876

varbiró, ki utóbb országbírói címmel ruháztatott fel, helyetteseik s alsóbb közegeikkel működtek a birói hatalommal egyesített közigazgatás vezetésében. — A kincstárnok (tárnok mester) kezelte az alárendelt tisztviselőkkel a kincstári jövedelmeket, — kiterjedvén később hatalma adózási tekintetben a királyi kamarához tartozó városok feletti bíráskodásra is. — A király előtt megfordult s a királytól jött ügyiratoknak kiadása, megőrzése és a királyi pecséttel hitelesítése végett kancellári hivatal rendszeresíttetett. — A központi kormányzat közvetítése céljából a király által a nádoréhoz hasonló jogkörrel kineveztettek, Erdélyre nézve az erdélyi vajda, Horvát-, Tót- és Dalmátországot illetőleg pedig a bán. A várkerületek élén, melyek a vezérek korában a törzsszerkezeten alapult „szállás^-ok helyett honvédelmi szempontból főleg katonailag szerveztettek, a várispán a későbbi főispán állott, kinek felsőbbsége alatt a törvénykezési és közigazgatási ügyekben a vár udvarbirája intézkedett, hadügyi dolgokban pedig a hadnagy parancsnokolt a várnagy, századosok, tizedesek, fő és alhirnökök, az egész várjobbágyság és nép fölött. A nemességet ellenben a király a nádorral igazgatta, ki azt mint fővezér a csatába is vezette. Utóbb azonban — a 13-ik században a várszerkezet a hadi céllal felhagyva, politikai jelleget öltvén, vármegyének neveztetett, ezidőben a köznemesség is a várszerkezet alkotó elemeivel egyesülvén, közigazgatási tekintetben a megyék nagyobb fontosságot nyertek. — E megyékben a király által kinevezett főispán kettős minőségben szerepelt, hadi tekintetben a várintézetre felügyelt, politikai tekintetben pedig a megyei kormányzatot vezette az általa kinevezett helyettesei: udvarbirái, továbbá az igazlátók, bilochusok és a végrehajtásra rendelt pristaldusokkal. IV. Béla alatt a megyék szervezete democraticus alapon nyugodott. A megyei közgyűléseken a nemesség mellett ott találjuk a nép több osztályát, mint a városi és telepített polgárokat, a király és királyné udvarnokait és a tulajdonbirtoku, habár földesúri tartozás alatt álló nem nemes földművelőket, kik nem csak jogosítva, sőt kötelezve voltak a megyei közgyűléseken részt venni. De ezen democrat irány nem soká uralkodott. — Zsigmond király alatt Pest-Pilis vármegyének