Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1874

23 Kézi könyv: Szvorényi József Kisebb Magyar Nyelvtana II. Kész — Hetenként 3 órán. Latinnyelvtan. 1. félév : Szókötéstan: A mondat főrészeinek egyberakási szabályai; a nevek, melléknevek, névmások és a számnevek vonzati szabályai. — A szókotéstani szabályokhoz alkalmazott, latin s magyar szövegű gyakorlatok I-töl a 10-ik gyakorlatig, alaktani és szókotéstani elemzések. Cornelius Nepos Vitae Excellentium Imperatorum" cimü müvéből Aristides életrajza szintén alaktani s szókotéstani elemzéssel. — Könyvnélkül Aristides életrajzának l.és 3-ik fejezetei. — 2 félév: Az igék vonzati szabályai; a viszonyszók, igehatározók és indulatszólc bővítési szabályai. — A szabályokhoz alkalmazott latin s magyar szövegű gyakorlatok a 10-tői a 23-ik gyakorlatig. Az egész éven keresztül, hetenként 4-er, az előfordult nyelvtani szabályokhoz alkalmazott irály gyakorlatokat (stylus) irtak. Kézi könyv : Boesor István Latin Nyelvtan III. folyamat. - Hetenként G órán. Természetrajz: t. félév : A szervetlen testek ismertetése, Az ásványok alaki, természettani, és vegytani tulajdonai. Az ásványrendszer áttekintése. Az ásványok meghatározása. A külömbözö osztá yok és rendek jellemző tulajdonaik mellett a nevezetesebb ásványok természeti alakok után ismertetve. 2. félév : Növényország. A növények elemi s összetett szerveinek ismertetése. A növények természeti s műi rendszer szerinti felosztása. Az orvosi s gazdászati növények természeti alakok s Schubert színezett képei nyomán ismertetve. Kézi könyv Ilanák K. J. természetrajza. Hetenként 4 órán. M e n y i s é g t a n. 1. Számtan, t. félév: Egyszerű és összetett hármas szabály. Kamat szabály. Töke, százalék, idő és kamat kiszámítása. Napokrai kamatszámítás. Határidő számítás. Egyszerű és összetett társaság szabály. II. Mértanból: a mértan fogalma-felosztása. A vonal— terület és tömegmérés. A pont fogalma, megkülönböztetése. A vonal származása, féleségei, függőleges rajzolása. 2. félév; Számtan. Ellentett menyiségek tana. Az ellentett menyiségek összezési, kivonási, szorzási és osztási szabályai. Algebrai menyiségek ismertetése, A négy alapművelet algebrai kifejezésekkel, Mértanból: A szögletek tana, — üreges, nyújtott és visszahajtott szögletek. Éles, Derék és tompa szögök ismertetése Pótló és mei lékszöglctek. Egymást metsző s egy közös pontban érintkező vonalok által alkotott szögletek. Kézi könyv nem használtatott. Hetenként 4 órán. Németnyelvtan: 1. félév: A németnyelvtan alapelemei, a beszédrészek használata, nevek ejtegetése 1—30. gyakorlat. — 2. félév : Melléknevek, számnevek, névmások ismertetése és a segédige hajlitása 30—50 gyakorlat. Kézikönyv : Ballagi Károly Németnyelvtana. Hetenként 4 órán. Történelem: 1. félév: Rómaiak története. 2 félév: Középkori történetek. Kézikönyv: Batizfalvi J. Földrajz: 1. félév: Európa polgári földrajzából: Németország, Schveicz, Hollandia, Belgimu, Dánia, Svéd- és Norvégia, Nagy-Brittania. 2. félév: Franezia— Spanyol, Portugal, Olasz-és Görögországé polgári földrajza. Kézikönyv Hauke után Környei J. Hetenként a történelemmel együtt 3 órán. Métermértékek ismertetése. Hetenként 1 órán. Mértani rajz Hetenként 2 órán. Műének: Hetenként 1 órán. Összesen 3l órán. II. osztály. Vallástan: l. félév: Ker. Kiskáté I-sö része: a Ker. hittudomány. 2. félév . Il-d rész: A ker erkölcstan.—Tóth Ferencz Kézi könyve szerint hetenként 2 órán.—Egyházi énekek hetenként 1 órán. Magyarnyelvtan. 1. félév: Az egész igetan. — Rendes és rendhagyó igék ragozása, 2. félév: A határozók, kötszók és indulatszók részletes ismertetése. — Szóalkotás összetétel és származtatás által. — A törzsszók belső és külső képződése. — Az előforduló Szabályokra példa-mondatok. — Szvorényi J. Kézi könyve szerint hetenkent 3 órán. Latin nyel v tan. I. félév: Az alaktan kiegészítése, szószármaztatás, szó— összetétel. — A főnevek és melléknevek eltérései megfelelő gyakorlatokkal I—22-ig. — 2. félév: A számnevek, névmások és 'igék eltérései.— A főnevek, melléknevek és igék bővítései megfelelő gyakorlatokkal 22—44-ig. Hetenként háromszor irály gyakorlat. — Boesor J. K. k. szerint hetenként 8 órán.