Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1873

i8 Latinnyelvbeli sajátságok (idiotismi-vel syntaxis ornata) a szórendig. — Ide vonatkozólag latin s magyar szövegű gyakorlatok fordítása a 30-38-ig. — Az egész éven keresztül naponként irálygyakorlatokat irtak, különösen pedig hetenként egy nagyobb házi dolgozatot. — K. k. Bocsor István III. f. latinnyelvtana. — Hetenként 6 órán. A jelesebb latinköltök alapmondatait tanulták be könyv nélkül, összessen 20 dystichont. Németnyelv tan: 1. félév: A névejtegetés, nemczés, fokozás és a segéd-igék hajtogatásának folytonos ismétlése mellett, a hangmásló és hangnemmásló igék hajtogatása. — Ide vonatkozó német s magyar szövegű gyakorlatokat fordítottak, a 100 —122-ik gyakorlatig. — 2. félév: a rendhagyó, visszaható, egyszerű s összetett s módjelentö igék hajtogatása s az elöljárók tana. Fordították a következő elbeszéléseket: Das Kind ; Az ember. — Der Wohnort. — A testekről. — Von Gott. — Az emberi test részei. — Die Sinne des Menschen. — Miből áll az emberi test? — Stadt und Land. — A gyermek szüléi. — Die Farbe die Grösse und das Alter des Menschen — Die Thiere. — Das gesellschaftliche Leben. — Die Elemente. — Die Familie. — Der Wolf und die Ziege.— Der Geizhals. — Die Quelle und der Wanderer. — Der Habe und der Fuchs. — Der heldenmuthige Wolf und der Fuchs. — Der Fuchs und der Storch. — K. k. Ballagi Károly német nyelvtana. — Ezen kivül jelesebb német aranymondatokat tanultak be könyvnélkül. Het: 4 ó. Történelem: J. félév; Az újkori történetek első korszaka, Amerika fölfedeztetésétől a wesztphali békekötésig (1492—J648). — 2. félév: Az újkori történetek második korszaka a wesztphali békekötéstől a francia forrodalomig (1648—1789); s a harmadik korszak a francia forradalomtól a legújabb korig, vagy is 1789—1848-ig. K. k. Batizfalvy István. Vezérfonál a világtörténelein első oktatásánál. III. R. Uj kor. —• Földrajz: I. félév: Észak- és Közép-Amerika. — 2. félév: Dél-Amérika és Ausztrália polgári földrajza. K. k. Hauke Fr. — Környei J. Egyetemes földirati tankönyv, A történelemmel együtt het. 4 ó. Mennyisét/tan: 1. félév: Számtanból: a) A hatvány és gyök fogalma, gyakorlatokkal a hatványzás és gyöközésben, 3, 4, 6-dik gyökig. — b) Zérus egy végetlen nagy, végetlen kicsiny megismertetése, mennyiségtani szempontból. — c) Összegnek, különbségnek, szorzatnak, osztatnak, egy eredeti kifejezéshez való viszonya. — Mértan : a) A háromszögök tana különösen ismertetése a háromszög oldalainak és szögleteinek s ezek egymáshozi viszonyának — b) A háromszögöket illető alap igazságok. — c) A háromszögök fajai és magassága; a háromszögök hasonlósága, egyenlősége és összeesésének tana. — 2. félév: Számtan: a") Eredeti kifejezéseknek, összeg.- különbség,- szorzat,- s osztathoz való viszonya. — b) Összegek, különbségek, szorzatok és osztatoknak egymásközött való lehető viszonyai különös tekintettel az osztatok és közönséges törtekre. — Mértan: a; A négy oldaluak és sok szögök ismertetése, az ezekre vonatkozó tan elemei. — b) Az átlók és négy oldalúak bel- és kül-szögletei összegének megismertetése. — c) A négyoldalúak hasonlósága egyenlősége, és összeesése tanának legelső elemei. — d) A sok szögök tana, szabályos és szabálytalan sokszögök. A sokszögöknek háromszögök — s trapezekre osztása. — Het: 3 órán Természettan: 1. félév: Bevezetés a természettanba, rövid ismertetése a világ egyetemnek; a testek közös tulajdonai tisztán elméleti szempontból. — 2. félév: Gyakorlati illustratiók vonatkozólag a testek közös tulajdonaira. — Het: 2 órán. Összesen 25 óra. Mértani rajz. Hetenként 2 órán. III. osztály. Vallástanból: 1. félév: Egyháztörténet a ker. egyház alakulásától a hitjavitásig. — 2. félév: A reformatio története. Kézirat után. Hetenként 2 órán. — Egyházi énekek. Hetenként 1 órán. Mayyarnyelotanból: 1. félév: Szó és mondatkötéstan, a helyhatározókig 1 — 30 §-ig — 2. félév: A helyhatározóktól az igeidők és módok viszonyáig a mondatban — 31—51 §-ig. — Az előadás gyakorlására könyvnélkül megtanitatott versek elszavaltatása és előadása. — A nyelvtani szabályokra alkalmazott mondatok készítésének gyakorlása. — K. k. Szvorényi J. -— Hetenként 3 órán. Latinnyelv: 1. félév: Szókötéstan: A nevek, melléknevek, névmások és számnevek vonzati szabályai s az ezekhez alkalmazott 9 gyakorlat nyelvtani és szókötési elemzése. — Corn. Neposból: Miltiades, — 2. félév; Az igék vonzati szabályai s az ezekre tartozó 11. gyakorlat elemzése. — Hetenként ötször irálygyakorlat. — K. k. Bocsor J. Iii. folyamat. — Hetenként 6 órán. Németnyelv: 1. félév: A németnyelvtan alap elemei, a beszédrészek használata, nevek ejtegetése, 1 — 40 gyakorlat. —-2. félév: Melléknevek, számnevek, névmások ismertetése és a 3-dik segédige hajlítása, 50 — 70. gyakorlat. — K. k. Ballagi K~. Hetenként 4 órán.